Tulipánháború

Ez a legújabb szerzeményem. Az első olyan mesekönyv, amire az illusztrátor miatt bukkantam. Takács Marit a Sötétben látó tündér miatt szerettük meg, annyira imádtam az ottani képeket, hogy nem volt kérdés, kell-e még tőle más is. Aztán főleg csak verses könyveket találtam. De tadááám, itt a Tulipánháború. Szerencsére nemcsak az illusztrációk jók, hanem a mesék is viccesek, ötletesek. Kicsit spoilerezek, egy királyfi a főhős, ezért Kópé különösen kedveli. Habakuk királyfi számtalan kisebb nagyobb problémát megold Felső-Petúniában. Pl. a kishugáról kiderül, hogy azért annyira rosszcsont, mert nem is a testvére, hanem egy manó, a tesót meg elrabolták a manók. Persze, hogy kiszabadítja. De a csodáshangú békának, Emmának is segít bejutni a helyi tehetségkutató válogatójára. 

Szülinapi zsúr a 3 évesünknek

A történet még januári, kicsit lemaradtam:
Buli volt. Annyira elfáradtam benne, hogy még beszélni is fáradt voltam. Aki ismer, most hüledezhet. Picúr 3 éves lett és az itthoni családi körben elfogyasztott torta, majd a szegedi ünneplés a Nagyiéknál és az ovis köszöntés (tortával természetesen) után kellett egy buli a barátnőknek is. Picúr nem is 3 éves Kópé szerint, hanem 7! Mert ez már a 4. szülinapja csak ebben a hónapban. Ő meg 9, mert hasonlóan kevés alkalommal sikerült megünnepelni októberben őt is. Repül az idő, na. Legalább én nem öregszem. 28 vagyok. (egy ideje)

És eljött az az idő, hogy Picúr megmondhatta, kiket akar a buliba. Megmondta, én meg meghívtam őket. És azt hittem, cselesen előre előkészítek mindent. Persze. Csak reggel 7től 3ig mást se csináltam, mint készülődtem, lufiért rohangáltam, dekoráltam a lakást, játékokat előkészítettem, nyereményeket elővettem. Ja és ne feledjem, tortát, sajtos rudat, sonkás kiflit, meg szilvás papucsot sütöttem. Ennyi mindent, mert a családtagjaim mind mást szerettek volna. Én meg rendes vagyok, hiába.

Terveztem programokat is:
1. Királylány kincseinek felkutatása (Muszáj volt királylányosnak hívni az ünnepelt miatt.)

Rajzoltam 3 kis térképrészletet a lakásról. A feladatokat a csapatnak együtt kellett végrehajtania, egy ekkora lakásban versenyt rendezni nem lett volna épeszű ötlet. Tehát a feladat: 1. térkép alapján eljutni a második térképig, míg feladatokat hajtanak végre (gurulni a füldön, guggolva járni...); a 2. térképrészleten rajta volt, hová kell eljutni....Végül megtalálták a kincseket. Ezeket mi készítettük a gyerekekkel előre: kavicsokra csillogó köveket ragasztottunk. 

Mindenkinek tetszett, már aki játszott. Ketten inkább kávét főztek a gyerekkonyhában. Lehet tippelni, ki volt az egyik.

Aztán volt táncverseny: a megállítottam a zenét, meg kellett állni, aki megmozdul, kiesett. Az első választatott először a nyereményekből és így tovább. Mindenki nyert. Ezt többször lejátszottuk.

Akartam még arcfestést, amihez a festéket eldugtam a fűszerek mögé. Másnap vettem észre.