2010. december 28., kedd

Szilveszteri program



Évek óta a szilveszteri bulinkhoz tartozik, hogy kimegyünk az Ügetőre. Még akkor is kint voltunk, mikor Picúr a pocakomban volt és röpke 13 napot várt csak a szilveszteri buli után, hogy előbújjon. Kópénak az tetszik a legjobban, hogy "Apuci annyi pattogatott kukoricát vesz, amennyit csak akarok". Ez egyébként 2 zacskót jelent, mert többet nem bír megenni. (a 2 zacsit is közösen esszük:), szegény gyerek). És szurkolunk, és melegedünk, teázunk és kürtőskalácsot eszünk, meg nézzük a kovácsot, ahogy patkót készít. Izgi. Idén úgy tűnik, már belépős lesz a móka, csak a kukoricás is kint legyen!!


2010. december 23., csütörtök

Formacukor



Ha unatkoznál és a gyerekekkel valamit még alkotni szeretnétek, akkor ezt a fenti formacukor variációt megcsinálhatjátok pár perc alatt. A recept szerint 10 dkg porcukorhoz 4 ek víz kell, de hazudik!!!! 1 napig szárítgattam a masszát mire jó állaga lett. Úgyhogy én csak 2 ek vizet raknék bele. Aztán kis kiszúrókkal készítettük az alkotásainkat. Néhány darab egyszerűen értékelhetetlen lett- pont így fogalmazott anno a technikatanárom, mikor meglátta a madzaggal összekötözött tutajt, amit készítettem.

2010. december 19., vasárnap

Mézeskalács 2.- sütögetés

Láttam egyszer Nigella Lawson egyik főzős műsorában, ahogy előkapott a szekrényből egy szerény kiszúróforma készletet. Onnantól nem is igazán érdekelt maga a sütemény, amit csinált, csak arra gondoltam: NEKEM IS! NEKEM IS! NEKEM IS KEEEELL!

De hiába koncentráltam erősen, nem fordult a kamera felé, hogy jószívűen felajánlja a kisbőröndnyi formát. Úgyhogy gyűjtögetni kezdtem. Van már kisautó, repülőgép, de elefánt és víziló is. Csináltunk ilyen mézeskalácsokat is, hogy ne csak az uncsi hullócsillag, fenyőfa, hóember vigyorogjon a tálon:D.




2010. december 18., szombat

Ajándék SK 2.



Bon-bon. Házilag. Miért készítem csak karácsonykor? Miért? ezt kérdezgettem magamtól. Mert így szoktam meg, de megpróbálok ezen a szokáson változtatni.

Tavaly is készítettünk Kópéval, akkor egy recept alapján fele csoki, fele Nutella keverékéből öntöttük ki bon-bonjainkat. Csakhogy a hűtőből kivéve elég hamar puha lett (a Nutella miatt) ezért elhatároztam, hogy a következő karácsonyra-azaz a mostanira- csak csokiból készítem. Így:
1. Gőz felett olvasztottam 1 tábla csokit. 70%-osat. Kikentem a formát vele és lehűtöttem.
2. Kópé és Picúr tölteléket tett bele (most marcipánt, de csinálunk egy mogyorósat is még). Picúr többet tömött a szájába, mint a mélyedésekbe. Hát így.



3. gőz felett olvasztottam 1,5 tábla csokit- tejcsokit- és feltöltöttem a formákat. Lehűtöttem. (aztán magam is, hogy nehogy befaljam ott rögtön)

2010. december 14., kedd

Luca nap




Tegnap nagy nap volt! Luca nap, igazi boszorkányünnep! Ha 3 lábú lucaszékre áll a tömegben valaki, megláthatja, ki a boszorkány. Na arra azért nem vállalkoztam, hogy egy ilyet faragjak. Mert a végén feláll rá valaki és rájön, én vagyok az :D. Számunkra azért óriási ünnep a tegnapi, mert megszületett várva-várt unokaöcsém. És azért vagyok boszorkány, mert megálmodtam, hogy fogják hívni (titok volt).

A kórházi látogatás előtt maradt egy kis időnk és a gyerekekkel ápoltuk a hagyományokat. Búzát ültettünk, ami majd Karácsonyra fog szépen kizöldellni. A képen nem látszik, de az alatta lévő tálban víz van, ami folyamatosan párolog. A felső tároló lyukacsos. A magokra nedves vattát is tettem, hogy a csírázásig felülről is kapjanak vizet.

2010. december 12., vasárnap

Lufihajtogatás

Kópé szülinapi buliján mindenkinek hajtogattak az animátorok lufikat. A legédesebb a katica karkötő volt. Majdnem mindegyik fiú kardot akart. Legalább ezzel nem sérthették meg egymást. A bökkenő ott kezdődött, hogy a kardot Picúr ki akarta harapni. Az utolsó pillanatban sikerült elvenni tőle. Persze sírt. A jelenet hasonlóképpen zajlott Kópé egyik kis barátjánál is otthon. B.-nak is húga van, majdnem egyidősek Picúrral. Ez valami fejlődési lépcső lehet, mert ő is ki akarta harapni a kardlufit. Csak neki sikerült. Ott B. sírt. És az apukája, ahogy jó apukákhoz illik, rögtön rendelt egy csomag hosszú lufit a neten és rákeresett, hogyan is kell kardot hajtogatni.

Bár Kópé kardja ép maradt, pár nap után leeresztett és sok mindenre hasonlított, de kardra nem. Így B.apu nyomdokaiba léptünk. Vettünk lufit és hajtogatunk. Főleg innen szerzünk ötleteket. Íme a mi teremtményeink:



És a kis katica karkötő (ezt készítettem először, úgyhogy nem lett tökéletes, de igyekszem)


Apucinak is kellett kardot hajtogatnom, úgyhogy most lovagosat játszanak.

2010. december 10., péntek

Ajándék SK




Hozzávalók: méz, magok (mandula, mogyoró, dió, kesudió, mazsola...), lezárható üveg

Ez az a fajta ajándék, amiből kevesebbet tudunk odaadni, mint, amennyi a vásárolt alapanyagok összessége. A lemorzsolódás két fázisban történik:
1. a készítéskor
2. a kész remekművek elkészültekor (Csak próbaképp. Egy picit...Na meg még egy kicsit...Olyan sok van, egy üvegen már nem múlik semmi...Tudunk még csinálni...)

Felhívás: Mézallergiás olvasóim figyelmét felhívnám, hogy a termék mézet tartalmaz! Kreatív karácsonyi tennivalóik közé ne vegyék fel ennek elkészítését! ;)

2010. december 8., szerda

Rénszarvas házilag



A képhez nem igazán kell hozzáfűzni semmit. Kópé eleinte szkeptikus volt, hogyan is lesz abból rénszarvas, hogy befestjük a lábát, de aztán felismerhető lett. Picúr legalábbis bólogatott, mikor kérdeztem tőle, hogy ez ugye szarvas?

2010. december 7., kedd

Mézeskalács 1.- készülődés



Ma mézeskalácsot fogunk sütni! Kópé imádja enni és készíteni is. Ha az idő is úgy engedi, mert a méz elfogyott, viszont esik az eső. Van egy bevált mézeskalács receptem, de azért nézelődtem kicsit. Így akadtam arra az oldalra, ahol illusztrátorok osztják meg kedvenc receptjeiket a világgal. A baj ezekkel a finomságokkal, hogy a gyerekeket nem lehet visszatartani és akkor a vacsorára rá se néznek.





Ez az aszalt gyümölcsös a kedvemcem!:







Forrás: http://www.theydrawandcook.com/

2010. december 6., hétfő

Ajándékkísérők

















Forrás: Welovetoillustrate


Én már év elején elkezdem a karácsonyi készülődést. A naptáramba feljegyzem, ha eszembe jut egy jó öltet, ha valamelyik családtagomnak megtetszik valami. Idén márciusban a Marks and Spencerben szó szerint fillérekért vettem karácsonyi ajándékkísérőket, mert úgy gondolták, ugyan kinek kell ilyen márciusban?
Bár a kísárők megvannak, azok inkább felnőtteknek valók, így a fenti ajándékkísérőkből fogok a gyerekeknek nyomtatni.
(Az ajándékkísérőket a gyerekszoba ajánlotta.)

2010. december 5., vasárnap

Angyal táblával



Mikor megvettem ezt a kis angyalt, arra gondoltam, milyen jópofa dolog lesz, hogy ráírom krétával, hány nap van még karácsonyig.
Dec. 1.:
Kópé megkérdezte, miért van ráírva, hogy 24? Elmondtam. Kiborult. Az túl sok. Mutattam neki a kis borítékokat az ajtón, hogy az ugyanannyi. Mikor az összeset kibontottuk, akkor már jön a Szenteste. Megnyugodott.
Azóta is minden nap ráírom az aktuális számot és azóta is letörli, hogy inkább ő rajzoljon rá.
Végülis jópofa, ha nem is abban a formában, ahogy én tervezetem.

2010. december 4., szombat

Bábszínház miniben

Kópé az oviban török császár volt a mesejátékban. Sokszor eljátszanak ezt-azt. Turbánja is volt. (Szerinte elég koszos:).
Ezt tegnap mesélte az óvónéni, így legalább megértettem, miért kell már napok óta elbáboznom, elmesélnem, eljátszanom a Kiskakas gyémánt félkrajcárját.
Készítettem is egy mini bábszínházat. Ez az előadás volt a premier. A gond az volt, nincs törökcsászár bábunk, meg kiskakas, meg szolgáló...De van csirke, ez lett a kiskakas, van béka, ez lett a császár és van polip, ez lett a szolgáló.
Picúr végig azt mondogatta:- Hol a péééz? Hol a péééz?

Üres almaleves doboz:


Kivágtam:


Csillogós papírral díszítettem:


És a kész mű:


Úgy játszunk vele, hogy az asztal szélére húzom, mögé ülök és úgy tudom alulról a bábokat mozgatni.

2010. december 2., csütörtök

Angyalok az ajtón




Tetszett a gyerekeknek az adventi naptár! Úgy örültek a kis zacskóban lapuló 4 szem mazsolának, mintha egy zsáknyi csokoládé lenne. A feladat kezdésnek nagyon könnyű volt: Építsetek egy tornyot közösen!
Az angyalok segítségképpen egy kis tornyot is rajzoltak a cetlire. Azt gondolták segítség. Mert itt már elindult a vita: az a rajz egy Duplo kockákból épített torony (ezen az állásponton voltam én, persze, hisz én rajzoltam) vagy létra (Kópé szerint és Picúr is ezt szajkózta, mert mindig Kópét utánozza). Akkor építsünk létrát.
-Jaj ezek az angyalok jobban meggondolhatnák, mit kérnek! (Kópé)
Végül elég jól sikerült a torony és a létra is.
Kíváncsian várom, ma a "Rakjátok el fürdés előtt a játékaitokat"-ra mit szólnak. Vagyis mit szól Kópé, mert Picúr ugyanazt fogja mondani.

Advent vasárnapjain nemcsak getyát gyújtunk, hanem egy-egy angyal is megjelenik az ajtónkon. A fenti kép alapján készítettem őket.




2010. december 1., szerda

Adventi naptár




Tá-tááám: elkészült a naptár. Nem sikerült minden magammal szemben támasztott elvárásnak megfelelni, de sikerült az arany középutat választanom. (Lesz 1-2 szem m&m is, ha valaki aggódna gyermekeim lelkéért.)

Vasárnap a templomban a plébános úr felhívta a szülők figyelmét, hogy ne hazudjunk a gyerekeknek, nem a Jézuska hozza az ajándékot! -Köszi!
Kicsit dúltam-fúltam magamban, hogy azért mégis...,de egyrészt a prédikáció résznél Kópé szerintem már nem figyelt, másrészt ötletet adott az adventi naptárhoz. Valmai haszna csak volt.
Arról prédikált a pap, hogy a karácsony Jézus születésének ünnepe, ne az ajándékok, az ételek legyenek a középpontban, próbáljunk minél több jót tenni, próbáljunk a szeretetre koncentrálni.

Azt találtam ki, hogy minden nap kis jócselekedetet kérek a gyerekektől az adventi időszakban. 24 kis tasakot gyártottam, mindegyikben szerepel egy kis feladat és egy kis jutalom is. Ma mazsolákat rejtettem a tasakba. Lesz még m&m, mogyoró, mandula, szőlőcukor stb. 1-2 szem/gyerek. A feladatok közt szerepel olyan is, hogy tologassanak együtt babakocsit, vagy építsenek együtt tornyot, tornázzanak együtt- az lesz benne a feladat, hogy ne vitázzanak és ne irígykedjenek. főleg Picúrra leszek kíváncsi.
Szerepel igazi feladat is, töröljétek meg a csizmáitokat, rakjátok el a játékokat, első szóra szaladjatok fürdeni stb.

Kíváncsi leszek a fogadtatásra! Ma lesz a premier!

2010. november 26., péntek

Babra megy a játék

Kitaláltam egy játékot, amit a végtelenségig lehet játszani. Azért szerencsére egyszercsak ráunt Kópé. Akkor belendült Picúr és "bobója" felkiáltással elvitte, majd szétszórta a babokat a lakásban. Így én játszhattam porszívósat, ezt is lehet a végtelenségig játszani.

Elővettem 12 db fehér babszemet és pöttyöket rajzoltam rá alkoholos filccel, 1-6ig és csináltam belőle két sorozatot. Az első sorozat Kópénak járt, a második nekem. Dobókockával dobtunk. Amit mutatott a kocka, olyan babszemet nyertünk el a másiktól. Ha már nem volt Kópénak olyan számú babja, akkor hoppon maradtam. Hol nekem, hol Kópénak volt több belőle. De így legalább sosem keseredett el, hogy veszít.



2010. november 25., csütörtök

Adventi koszorú







Bár az adventi koszorúk terén számtalan szín és formavariáció létezik, nekem nem sok választásom van. A koszorút az oviban készítjük, katolikus ovi lévén a színkombináció a lila és a rózsaszín. Észrevettem, hogy egy másik csoport nem ilyen színű gyertyákkal dolgozik. Rákérdeztem az óvónéninél, hogy miért is. Halkan, oldalra sandítva csak annyit mondott: azok a szülők nem voltak hajlandóak másként eljönni. Hát így. Imi atya elmondta, miért is használjuk ezeket a színeket (a lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé). Azok a szülők pedig meg se fordultak, szemük se rebbent. Renitensek. :)

Tavaly az ovisat mamának adtuk, a miénk ilyen volt:



Idén pedig megtartjuk magunknak az oviban készítettet(Kópé hozta a díszeket és ő dirigált, mi hová kerüljön. Én pedig végrehajtottam az utasításait.)

2010. november 24., szerda

Tenyértündérek

Van egy új rendszeres olvasóm, Ági, akinek megtetszett az oldal. Invitált, hogy én is nézzek be az ő oldalára, amit meg is tettem. Tündéreket rajzoltak a gyerekei, tenyereseket. (Most, hogy be szeretném linkelni, persze nem találom! Ági, ha olvasod, küldd el légyszi!)
Nem tenyeres, talpasokat, hanem a saját tenyerük lett a tündér teste és szárnyakat rajzoltak rá. Picúr is nagyon élvezi ezt a tenyeres dolgot, ezért nem volt nehéz rábeszélni a dologra. Közeledik az ünnep, úgyhogy dekorálunk.

2010. november 23., kedd

Adventi naptárak

Sürgősen megoldást kell találnom. A talány pedig: milyen adventi naptárunk legyen idén. Mindig agyalgatok, mindig kitalálok valami jót. De most a feladat megoldásánál több szempontot kell figyelembe venni. Szóval:

1. Kreatív legyen és esztétikus.
2. Nem akarok több bizgerét (értsd: felesleges gépkapcsok, radírok, minifamatricák stb)
3. 1 naptáron belül legyen ajándék/meglepetés mindkét gyereknek.
4. Nem csoki.

Úgyhogy jár az agyam rendesen. Van néhány ötletem, de addig is megmutatom néhány korábbi művemet:

Az első egy IKEA lámpabura, amire kis színes csipeszekkel aranyzsínórt erősítettem. A zsinóron lógtak a kis papírzacsik. A zacsikban pedig a fenti 2. és 4. pontban felsoroltak sorakoztak.





Ez egy téli város (ki hinné?), én festettem. Az ablakok, ajtók nyithatóak voltak, mögöttük kis zacskók, dobozkák a bizgerékkel, csokikkal. Hogy mikor volt erre időm: egyszer az életben- komolyan. Picúr születése előtt 2 hónappal. Kópé oviban volt.



2010. november 21., vasárnap

Kartonból várat

Kópé 5 éves. Néhány éve Apuci kitalálta, majd ők mélygarázst építenek Kópéval kartonból. Néhány éve!!! volt, tehát el lehet képzelni, Kópé milyen önfegyelemmel és precizitással volt hajlandó végrehajtani a kapott mérnöki feladatokat. Pont olyannal, amilyen egy 2-3 éves kisfiúnak van. A vége az lett, hogy Apuci magára zárta a hálószoba ajtaját, hogy Kópé ne tegye tönkre az alkotását.
Apucit is ismerni kell, mert ha egyszer valamihez hozzákezd, akkor az legyen tökéletes. A végeredmény pedig, hála Apuci precizitásának és Kópé távoltartásának, tökéletes lett. A műszaki egyetemen vizsgamunkának is elment volna. Hogy mi lett a sorsa szerencsétlen mélygarázsnak, azt most inkább hagyjuk.

Ezen előzmények után érthető, hogy kicsit megrökönyödtem, mikor a minap Apuci felpakolva érkezett haza, hogy "ezekből a dolgokból kartonvár lesz".
Aztán nagy kő esett le a szívemről, mikor megláttam, hogy mit is hozott. Az irodába talán számítógép alkatrészeket hoztak benne, viszont lefordítva pont úgy néz ki, mint egy 4 tornyú vár. Csak le kellett festeni és jöhettek is a katonák.