Mindig tanulok valamit

Picúr mindig új ismeretekkel bővíti a világomat. Tegnap kettőt is kaptam:

-Anya tudod, mi történik, ha egy 4 éves elázik az esőben?

-Mi?

-5 éves lesz.

-És én hány éves leszek, ha elázunk?

-Hááát. Azt nem tudom pontosan.

-Akkor inkább siessünk.

-Anya kicsit megvicceltem az Andrist és azt mondtam neki, hogy 4en vagyunk testvérek. Vagyok én, van egy kicsi Anna (nincs), van Beni (Kópé) és van egy gimnasztikás Annuska (nincs).

-Mármint gimnazista?

-Úgy is lehet mondani.

Évzáró

Az iskolai évzáró kicsit hosszú volt, 1 óra Te Deum (évzáró szentmise), majd az igazgatónő beszéde szintén 1 óra. Meleg volt, tikkasztó, de megérte. Sírtam is. Azt hittem, én naív, hogy az ovi után vége a könnyes pillanatoknak. Be kellett látnom, ez így marad.
Mert kitűnő lett Kópé, amit már tudtunk, mert az évzáró előtt volt a bizonyítványok kiosztása. De azt nem tudtam, hogy a kitűnőket ki fogják hívni az egész iskola elé és hangos éljenzéssel, újjongással, tapsviharral köszöntik őket. Megható volt, hogy a diákok a hosszú ceremónia ellenére, szívből tudtak örülni társaik sikerének.

A tanítónéniknek egy-egy kis csokorral és saját készítésű kekszekkel köszönte meg Kópé ezt az évet.

Jégtojások

Ma egy kis jégjátékkal hűtöttük magunkat. Eredetileg vizibomba ballonokba akartam kis játékokat rejteni, feltölteni vízzel, majd lefagyasztani. Túl picik voltak ezek a lufik, így még egy babszemet sem tudtam belerakni, nemhogy játékokat. Így nagy lufikat használtunk, azokon viszont valamilyen oknál fogva kis lyukak voltak, mindenfelé spriccelt a víz. Gyorsan leragasztottuk és beraktuk a mélyhűtőbe. Ott még eresztett egy darabig...Aztán kész lett, levágtuk a lufit a tojásról. Jó móka volt.

Innen jött az ötlet.

A mieinkről nem készült jó kép. Talán ez:

Vakáció! Mi így:

A suli utolsó napján Kópéval az előttünk álló időszakról beszélgettünk.
-Kérdezte a tanítónéni, hogy ki hová készül a nyáron én meg meséltem neki, hogy megyünk Kínába!
(nem tudtam megszólalni egy pillanatig:-hovááááá?
-Hát Kínába. Megnézzük a nagy falat.
-Valamit félreérthettél, mi nem megyünk Kínába.
(Senit sem untatnék azzal a 15 perces beszélgetéssel, amiben tisztáztuk, hogy NEM MEGYÜNK KÍNÁBA.)
Pár lépésnyi csend után Kópé megkérdezte:
-Anya, van a youtube-on film a Nagy falról? És kép? Letölthetjük és majd azt mondom, ott voltunk. Értsd meg anya, én már azt mondtam, hogy megyünk!!! Azt fogják hinni, hogy hazudtam!

Ezt a kérdést is tiaztáztuk.
De rá kellett döbbennem, a nyárra tervezett kis programjaim nem igazán érnek fel egy kínai úttal. Azért próbálkozom.

Tegnap rögtön fújtunk is buborékkígyót. A miénk is hasonlóan sikerült, mint az ötletet adó képen:

http://www.housingaforest.com/rainbow-bubble-snakes/