Jutalom és büntetés

Néhány hete jutottam el arra a megállapításra, hogy a jutalmazási és büntetési stratégiám hektikus, felesleges és "mitsemérő". Amikor Kópé a kilátásba helyeztett büntetés kapcsán megjegyezte, hogy "úgyis elfeljted anya", na akkor összeszűkült a szemem és a fogaim között csak annyit sziszegtem:- na majd meglátod Kisapám!

Elővettem a színesceruza készletet és felrajzoltam két házat. A szituáció olyan volt, mint a Szutyejev féle Kisegér meg a ceruza mesében. Ott sem sejti az egér, mi is sül ki a rajzból. (Majd írok arról is, de nem akarok elkalandozni.) Szóval felrajzoltam a házat, na nem a fentit. Illetve nem is egy házat, hanem mindjárt kettőt. Egyet Picúrnak, egyet pedig Kópénak. A házaknak 20-20 ablaka van. A felső 10-be szíveket lehet gyűjteni, az alsókba X-eket. A jóviselkedést, jócselekedetet szívvel honorálom, azt, amitől meg a hajam égnek áll, azt X-szel.
A szívek versenyeznek az X-ekkel. Ha a szívek győznek jutalom jár, ha az X-ek, akkor bünti. 10X=1 hétig nincs tv.
Általában egyszerre gyűlik ki az X, így nincs gond a koordinálással. A szívek is viszonyleg egyszerre sokasodnak. Nálunk működik a rendszer. Jól látható helyen vannak a házak, egyértelmű a jelölés. A szívek is győztek már néhányszor.

A büntivel meg két dolgot értem el: Egyrészt teljesen leszoktak a tv-ről. Akkor sem kapcsolják be, ha lehetne. A másik pedig, hogy mesejátékokat hallgatunk. (Pinokkiótól, Ózon át, Hamupipőkéig) Nem tagadom, örülök ennek, mert én is állandóan meséket hallgattam gyerekkoromban. Úgyhogy ebben a büntetésben valójában jutalom rejlik.