2013. november 21., csütörtök

LY vagy J


Megérkeztünk a nagy dilemmához: j vagy ly
Szerencsére nem nekem kell feltalálnom a spanyol viaszt, így vannak elég jó módszerek a Ly/J megtanulásához. Legjobban a Mosó Masa meséje tetszett anno, így elő is vettem, de csak ötletet merítettem belőle. Kitaláltuk Kópéval a saját mesénket, amit lehet bővíteni. Tehát az alapfelállás van egy uszály megy egy hajó.
LY
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy uszály. Igen hosszú volt ez az uszály, így sokan elfértek a fedélzetén. A fő helyen, a trónon ült a király. Kicsit kótyagos, mondhatni hülye (bobcsánat a szívükhöz kapó olvasóktól, de a hülyét is meg kell valahogy tanulni) volt ez a király. Állandóan furulyázott, a vele utazó állatok pedig mindig csak azt kiabálták: FOLYTASD! FOLYTASD! Ez a hülye király pedig csak furulyázott tovább. Meg sem állt egy pillanatra sem, még akkor sem mikor kilyukadt az uszály és süllyedni kezdett. Ekkor már az rikoltozta a sólyom és a bagoly: SÜLLYEDÜNK, SÜLLYEDÜNK! Ugyan dehogy süllyedünk, forgatta szeme golyóját a gólya. -Süllyedünk, ha mondom!-okoskodott tovább a bagoly- Én mindent tudok, én vagyok a legokosabb.
-Ha annyira okos vagy te bagoly, akkor mondd meg, hogyan lyukadhatott ki az uszály?
-A harkálytól. Az uszály oldalát kopácsolta napestig, lyukas lett az uszály oldala. Ömlik be a folyó vize.
-Miért nem tesz valamit a király?- kezdett aggódni a gólya.
-A király? Ő nem ért máshoz csak a furulyához.

Folytatása következik.

2013. június 27., csütörtök

Mindig tanulok valamit

Picúr mindig új ismeretekkel bővíti a világomat. Tegnap kettőt is kaptam:
-Anya tudod, mi történik, ha egy 4 éves elázik az esőben?
-Mi?
-5 éves lesz.
-És én hány éves leszek, ha elázunk?
-Hááát. Azt nem tudom pontosan.
-Akkor inkább siessünk.

-Anya kicsit megvicceltem az Andrist és azt mondtam neki, hogy 4en vagyunk testvérek. Vagyok én, van egy kicsi Anna (nincs), van Beni (Kópé) és van egy gimnasztikás Annuska (nincs).
-Mármint gimnazista?
-Úgy is lehet mondani.

2013. június 21., péntek

Évzáró

Az iskolai évzáró kicsit hosszú volt, 1 óra Te Deum (évzáró szentmise), majd az igazgatónő beszéde szintén 1 óra. Meleg volt, tikkasztó, de megérte. Sírtam is. Azt hittem, én naív, hogy az ovi után vége a könnyes pillanatoknak. Be kellett látnom, ez így marad.
Mert kitűnő lett Kópé, amit már tudtunk, mert az évzáró előtt volt a bizonyítványok kiosztása. De azt nem tudtam, hogy a kitűnőket ki fogják hívni az egész iskola elé és hangos éljenzéssel, újjongással, tapsviharral köszöntik őket. Megható volt, hogy a diákok a hosszú ceremónia ellenére, szívből tudtak örülni társaik sikerének.

A tanítónéniknek egy-egy kis csokorral és saját készítésű kekszekkel köszönte meg Kópé ezt az évet.



2013. június 18., kedd

Jégtojások

Ma egy kis jégjátékkal hűtöttük magunkat. Eredetileg vizibomba ballonokba akartam kis játékokat rejteni, feltölteni vízzel, majd lefagyasztani. Túl picik voltak ezek a lufik, így még egy babszemet sem tudtam belerakni, nemhogy játékokat. Így nagy lufikat használtunk, azokon viszont valamilyen oknál fogva kis lyukak voltak, mindenfelé spriccelt a víz. Gyorsan leragasztottuk és beraktuk a mélyhűtőbe. Ott még eresztett egy darabig...Aztán kész lett, levágtuk a lufit a tojásról. Jó móka volt.


A mieinkről nem készült jó kép. Talán ez:


2013. június 17., hétfő

Vakáció! Mi így:

A suli utolsó napján Kópéval az előttünk álló időszakról beszélgettünk.
-Kérdezte a tanítónéni, hogy ki hová készül a nyáron én meg meséltem neki, hogy megyünk Kínába!
(nem tudtam megszólalni egy pillanatig:-hovááááá?
-Hát Kínába. Megnézzük a nagy falat.
-Valamit félreérthettél, mi nem megyünk Kínába.
(Senit sem untatnék azzal a 15 perces beszélgetéssel, amiben tisztáztuk, hogy NEM MEGYÜNK KÍNÁBA.)
Pár lépésnyi csend után Kópé megkérdezte:
-Anya, van a youtube-on film a Nagy falról? És kép? Letölthetjük és majd azt mondom, ott voltunk. Értsd meg anya, én már azt mondtam, hogy megyünk!!! Azt fogják hinni, hogy hazudtam!

Ezt a kérdést is tiaztáztuk.
De rá kellett döbbennem, a nyárra tervezett kis programjaim nem igazán érnek fel egy kínai úttal. Azért próbálkozom.

Tegnap rögtön fújtunk is buborékkígyót. A miénk is hasonlóan sikerült, mint az ötletet adó képen:


2013. április 25., csütörtök

Nevetős esti mese


Tényleg még soha nem röhögtem ennyire esti mesén! Nem mosolyogtam, vagy felnevettem, hanem röhögtem. Matild és Margaréta a könyvtárból vándorolt hozzánk, de meg fogom venni, mert kell nekünk még párszor. Nem azt mondom, hogy minden mesénél csapkodtam a térdem a kacagástól, de annál a történetnél, melyben a legyeket tanítják szavalni, a könnyeim potyogtak. Az is igaz, hogy nagyon fáradt voltam és olyankor hajlamosabb vagyok hülyeségeken röhögni, de ez tényleg jó volt.


Egy éve ilyen röhögős elvárásokkal kezdtük el Csoda és Kósza történeteit, amiről sokan, sok helyen mondták, hogy mennyire jó. Én nem voltam ennyire elájulva. Jó volt, de túl sokat vártam.
Matildot és Margarétát előítéletek nélkül engedtük az életünkbe és maradnak is még egy darabig.




2013. április 5., péntek

Origami virág

Ezt a ráérős délutánjaimra tartogatom:
(gyanítom nem fogok virágkereskedést nyitni a termékeimből)


2013. április 3., szerda

Szülinapom-pom

Ma van a szülinapom-pom. Tegnap Apuci a gyerekekkel a hálószobában sugdolózott és csomagolt. Még nem tudom, mi lesz az ajándékom, este adják majd át. Reggel a kedvenc virágaimat kaptam: tulipánt és fréziát. Tortát én sütök majd magamnak. Az a biztos. Pár éve Apuci hazaállított egy oroszkrém tortával. Ritka az az édesség (talán még a krumplicukor), amit nem szeretek . Az oroszkrém torta is ezek közé tartozik. Mivel ez Apuci kedvence, nem is vette észre az évek alatt, hogy én soha nem eszek belőle. A tortát azért megkóstoltam. Nem ízlett. Úgyhogy a biztonság kedvéért sütök.
Picúr jobban izgul, mint én. Mondta is:- Nagyon felpörögtem a szülinapod miatt.
Azt csodálom, hogy nem árulta el, mit kapok.


2013. április 2., kedd

Locsolóversek

Kópé olyan szép locsolóverset tanult a suliban, hogy nagyon nagy örömöt szerzett vele mindenkinek:


Eljött a szép 

Húsvét reggele,
Feltámadásunk 
édes ünnepe.

Ünneplő ruhákba 
öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, 
s virít a virág.

A harang zúgása 
hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol 
a zöld rétek felett.

Tündérország rózsái közt 
gyöngyharmatot szedtem,
Akit azzal meglocsolok, 
megáldja az Isten.

Az illatos rózsavíztől 
megnőnek a lányok,
Zsebeimbe beleférnek 
a piros tojások.

Tanult egy vicceset is: Zöld erdőben jártam, bivalyokat láttam, fel akartak döfni, szabad-e öntözni?
Apuci ezt hozta: Csatornában jártam, döglött patkányt láttam, kifolyt a bele, megöntözlek vele.

Hazafelé az autóban Picúr álmában locsolóverset mondott. 3-4 versike volt összegyúrva. Később nem emlékezett az álomra, pedig én kíváncsi lettem volna.

Csalogattuk a nyulat

Az ajtón nyulak, az ablakon nyulak, a szekrényen nyulak, amerre néztem nyulak. Csak azért, hogy mindenképpen idetaláljon.



Aztán szépen elutaztunk, hogy teszteljük a nyuszi nyomozó tehetségét. Szerencsére megtalált minket.