A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanoda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanoda. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 21., csütörtök

LY vagy J


Megérkeztünk a nagy dilemmához: j vagy ly
Szerencsére nem nekem kell feltalálnom a spanyol viaszt, így vannak elég jó módszerek a Ly/J megtanulásához. Legjobban a Mosó Masa meséje tetszett anno, így elő is vettem, de csak ötletet merítettem belőle. Kitaláltuk Kópéval a saját mesénket, amit lehet bővíteni. Tehát az alapfelállás van egy uszály megy egy hajó.
LY
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy uszály. Igen hosszú volt ez az uszály, így sokan elfértek a fedélzetén. A fő helyen, a trónon ült a király. Kicsit kótyagos, mondhatni hülye (bobcsánat a szívükhöz kapó olvasóktól, de a hülyét is meg kell valahogy tanulni) volt ez a király. Állandóan furulyázott, a vele utazó állatok pedig mindig csak azt kiabálták: FOLYTASD! FOLYTASD! Ez a hülye király pedig csak furulyázott tovább. Meg sem állt egy pillanatra sem, még akkor sem mikor kilyukadt az uszály és süllyedni kezdett. Ekkor már az rikoltozta a sólyom és a bagoly: SÜLLYEDÜNK, SÜLLYEDÜNK! Ugyan dehogy süllyedünk, forgatta szeme golyóját a gólya. -Süllyedünk, ha mondom!-okoskodott tovább a bagoly- Én mindent tudok, én vagyok a legokosabb.
-Ha annyira okos vagy te bagoly, akkor mondd meg, hogyan lyukadhatott ki az uszály?
-A harkálytól. Az uszály oldalát kopácsolta napestig, lyukas lett az uszály oldala. Ömlik be a folyó vize.
-Miért nem tesz valamit a király?- kezdett aggódni a gólya.
-A király? Ő nem ért máshoz csak a furulyához.

Folytatása következik.

2011. március 28., hétfő

Tavaszi zsongás

A hétvégéket azért is szeretem, mert ilyenkor a férjem ágyba hozza a kávét. Most szombaton is ezt vártam. A kávé illata már bekúszott a hálószobába, mikor sikítozva megjelent a két porontyunk és beugrottak a dunnám alá. 4 hideg talp ragadt rám és hamarosan kiderült, mi is az oka az ÉN SZOMBAT REGGELI KÁVÉZÁSOM MEGHIÚSULÁSÁNAK!!!
Egy dongó repült be a nappaliba. Apuci, akit nevezhetünk ezentúl nyugodt szívvel HERO-nak (híró-hős) elkapta és a bogárlesőbe zárta, hogy a gyerekek meg tudják vizsgálni. A családom többi tagja örömujjongott, hogy itt a tavasz, én a látványtól is ideges lettem. A vizsgálat után természetesen kiengedték az erkélyen a betolakodót. Picúr pedig sírt, hogy elrepült darázska! Értitek??!! DarázsKA...Én meg visszahanyatlottam a párnára, és vártam a kávém.

2011. március 4., péntek

Tavasznaptár


Néhány napja az óvodába vezető úton szembejött velünk egy kisfiú és azt kiabálta: -Tűnjön a tél! Jöjjön a tavasz!
Az anyukája zavartan mosolygott és azt mondta, a kisfia már szeretné, ha tavasz lenne.
Mondjuk ezt magamtól is kitaláltam. De az igaz, a kisfiú kikiabálta azt, ami már nekem is nagy vágyam. Tűnjön a tél! Jöjjön a tavasz!
Azt hallottam, 10 nap múlva itt a tavasz. 10 nap, ennyit még hajlandó vagyok várni. Ezért készítettünk egy tavaszváró naptárt! Az mégis csendesebb elfoglaltság. Én csak a rácsokat rajzoltam fel a többit Kópé alkotta.

És 10 krókuszunk is virít már, mind lila.
Ha ez sem segít, 10 nap múlva én is úgy fogok kiabálni, mint a kisfiú.

2011. február 13., vasárnap

Rajztanfolyam 3.- erdei állatok

Először az erdei állatokkal kezdtünk. Azért ezekkel, mert a vadon élő állatok munkafüzetnek még radírral neki kell esnem, ugyanis Kata- a húgom- belerajzolt. Mentségére szóljon, akkor 7 éves volt + akkor még nem volt otthon fénymásoló, hogy sokszorosítsuk a lapokat.

Jöjjenek az állatok:








2011. február 11., péntek

Rajztanfolyam 2.

Szinte az első dolog, amire rátaláltam, ez volt:


Ilyen egyszerű!
Aztán azért tovább keresgéltem.
Találtam, "hogyan rajzoljunk leoprárdot!!!" :D

Ezen az oldalon regisztráció után a következő magazinok tölthetőek le:

Hogyan rajzoljunk épületeket
Hogyan rajzoljunk járműveket
Hogyan rajzoljunk kutyákat
Hogyan rajzoljunk mesebeli lényeket
Hogyan rajzoljunk növényeket

Ezen pedig a következők:

Hogyan rajzoljunk növényeket
Hogyan rajzoljunk otthoni dolgokat
Hogyan rajzoljunk vadon élő állatokat (ebben lesz a leopárd!)

Holnap elkezdem felrakni a saját füzeteinket is, amit gyerekek is könnyebben követhetnek.

2011. február 10., csütörtök

Rajztanfolyam 1.



Vendégségben jártunk, a gyerekek rajzolni kezdtek, majd engem is bevontak. Rajzoltam, amit kértek, vagy inkább, amit tudtam.
A mini sokadalom felkeltette Kópé érdeklődését is. Tetszett neki a szituáció, hogy az anyukáját ilyen „sokan” figyelik, de aztán hamar rájött, mégsem jó az, ha más gyerekeket szórakoztatok és nem őt. Kezembe adott egy másik ceruzát, rajzoljak mostmár neki. Természetesen szívesen rajzoltam neki is.

Először karikákat kért, majd egy nyulat, majd egy oroszlánt. Ezen a ponton még
nem tudott megfogni, mert már megtanultam oroszlánt rajzolni egy korábbi esetből tanulva.
Megdicsért, vagyis inkább csak annyit mondott: Jó.
És itt követtem el azt a hibát, hogy megkérdeztem, rajzoljak-e még valamit. A válasz igen
volt, a feladat pedig: - Akkor most rajzolj anya egy leopárdot!
Bár megpróbáltam, fel kellett adnom. Mondtam neki, nem tudok leopárdot rajzolni.
-És gepárdot?
-Azt sem.
-És jaguárt?
-Azt sem.
-Na akkor ezt a rajzolást inkább hagyjuk. - és a legokészlet felé vette az irányt.
Gondolatban feljegyeztem magamnak, hogy egyrészt nézzek utána, a 3 fenti állat közt
mi a különbség (Szégyen, nem szégyen, csak gyanítom, hogy a foltok másmilyenek.),
másrészt valahogy le is kellene tudni rajzolni, nehogy a későbbiekben újra megbukjak egy
számonkérésen.

A neten is keresgéltem, de végül a saját könyvespolcunkon találtam meg a megoldást. Több rajzoktató munkafüzetünk van (Még a húgomé volt mind), amiből gyerekek tanulhatnak rajzolni. Gyakorlok, és be is szkennelem, hátha más is nekiállna. Csak leopárd nincs benne, meg gepárd és jaguár...

2011. január 22., szombat

Csigafutam


Már hónapok óta halogatom ezt a projektet, mintha én is indultam volna a futamon. Létezik olyan csigafutam társasjáték, amit meg lehet vásárolni játékboltokban. Én azzal a verzióval nem is találkoztam, csak egy gyerekbuliban láttam a házilag elkészített verzióját. Kár, hogy nem gepárd galopp, vagy vándorsólyom reptetés a címe, akkor talán hamarabb megcsináltuk volna. Jobb később, mint soha- hogy egy közhelyet is pufogtassak.



A színek tanulásában segít Picúrnak, Kópénak meg abban, hogy megtanuljon veszíteni is.
Készítettünk 6 különböző színű csigát, ugyanezeket a színeket felragasztottuk egy dobókockára és rajzoltam egy alapot, amin "lépkedhetnek" a csigák.

A játékszabály:
Kiválaszt mindenki magának egy csigát. Annak drukkol, de amilyen színt dobunk, az a csiga lép. Ebben nem lehet csalni, így nem tehettem mást, nem Kópé csigája nyert.

Úgy is lehet játszani, hogy csak akkor léphetsz, ha olyat dobsz, mint a te csigád. Így sokkal lassabb. Viszont a kreatív anyuka, akitől az ötletet lestem, csak 3 csigát készített, de minden csigának két színe volt- az egyik oldala ilyen, a másik olyan. Ezzel rövidíteni lehet a játékidőt.




2011. január 15., szombat

Földvirág






Képek: http://viragom.blogspot.com


Előző bejegyzésemben már érintettem a szerencsét hozó szokásokat (malac kontra tyúk), de a szerencséből sosem elég, így rátettünk még egy lapáttal. Megpróbálunk 4 levelű lóherét növeszteni.

Még a Mikulás hozta ezeket a földvirágokat a gyerekeknek, de akkor a Luca-búza ültetés volt soron, így halasztottam ezt a csíráztatást. Ez a kis földkupacba ültetett magocska egyébként 2005-ben (?) formatervezési nívó-díj nyertes lett. Igai környezetbarát ajándék. Arra, hogy a kis magból nem 3, hanem 4 levelű lóhere nőjön elég kicsi az esély, de azért hátha. Picúré körömvirág lesz, ha minden jól megy. (kipróbálnám a mini napraforgót is!)

Itt azért elmesélnék egy kis történetet. Picúrra elég sokat vártunk, hogy végre beköltözzön a hasamba és ugyanígy várta a kistestvér jelentkezését É. barátnőm is. Néha már röhögtünk a sikertelenségünkön és elég tanácstalanok voltunk. Egy tavaszi délután a homokozó mellett épp arról beszélgettem Kópéval és a körülöttünk lévő gyerekekkel, hogyan is kell 4 levelű lóherét találni. Én a türelem és kitartás mellett érveltem. Odajött É. és közölte, szerinte tévúton járok. 4 levelűt nem keresni kell, hanem találni. És viccből demonstrálni akarta az elméletét, lehajolt és kikapott egy lóherét. Egy 4 levelűt!!!! A gyerekek csodálkoztak, majd otthagytak minket, akik szólni se nagyon tudtunk a meglepetéstől. É. elrakta a 4 levelűt a pénztárcájába. Hogy a történet kerek legyen elmondom, pár hét után mindketten viruló kismamák lettünk és 3 nap eltéréssel születtek a gyerekeink. (neki ráadásul ikrek! és holnap lesz a nagy nap: Boldog szülinapot Eszti és Ádám!)

2011. január 7., péntek

Egészség!- montázs

Majdnem minden évem különböző fogadalmakkal indul. Aztán némelyiket sikerül is betartani. Idén nem fogadtam meg semmit. Igaz, 4 napja fogyókúrázom, de az nem számít. :D

Kópé az oviból 3-án úgy jött haza. hogy: "Soha többé ne együnk tyúkot! Csak malacot! Mert a malac előássa az aranyat, a tyúk pedig elkaparja! És a szerencsénket is elkaparja, ne csinálj többet tyúkot!" Ilyen érvekkel nem lehet vitatkozni. De ha már tyúk, meg malac, elkezdtünk beszélgetni az egészséges ételekről, meg arról, mit is lehet tenni azért, hogy egészségesek maradjunk. Elővettünk néhány magazint (Pl.: Diéta és fitnesz- olyan jó ilyeneket olvasgatni, ha mást nem is teszek. És nem én vettem, mielőtt röhögnétek. De tényleg!) és vagdosni kezdtünk, még tengerpartot is kivágtunk, mert a pihenés is fontos. Aztán egymásra ragasztottuk a képeket egy nagy kartonlapra. A hátuljára hamburgert, sültkrumplit, fagyit, csokit ragasztottunk és piros filccel áthúztuk.



2010. november 17., szerda

Hogyan kell fogat mosni?


Forrás: fogorvos.origo.hu


A napokban fogorvoshoz mentem, hogy a fogköveimnek búcsút intsek. Épp az ajtón léptem ki, mikor Kópé utánam szólt:- Mondd meg a doktornéninek, hogy ne fájjon neked, mikor csinálja a MŰFOGAT!!!!!!!!!!!!!!


Kértem Apucit, magyarázza el a gyereknek, hogy nem műfoga lesz anyának. És sokkos állapotban elindultam.

Az ultrahangos fogkő eltávolítás inkább kellemetlen, mint fájdalmas élmény volt. A végén pedig bemutatták nekem a helyes fogmosási technikát. Kópét már régóta tanítgatom, hogy ne csak ész nélkül essen neki a fogainak, hogy nem a dörzsölés a lényeg, de a műfogas beszólása után, úgy éreztem tudatosítanom kell, anya igenis "TUD FOGAT MOSNI ÉS NINCS MŰFOGAAAA!!!". Úgyhogy ismét elmagyaráztam neki a fő szabályokat:

1. Nem erőből kell fogat mosni.
2. Dörzsölni csak a rágófelületet lehet, a többi részen a dörzsölés leszedi a fogzománcot.
3. Oldalt eddig a kör-körös fogmosást ajánlottam neki, de most tudtam meg, hogy a legjobb, ha kis söprögető mozdulatokkal mosunk fogat, nem ajánlott az íny felé mozgatni a fogkefét. (Elmondtam neki ezt az új infót is, de a kör-köröst is megtartottuk, mint lehetőséget.)
4. A fogak belső részét is ki kell mosni, ott is az ínytől távolodva.

Kópé még nem használ fogselymet, vagyis nem arra, amire rendeltetett. Mert mini horgászbotra damilként már rákötött egy darabot a múltkor.

2010. november 13., szombat

Marék Veronika

Szeretem a beszélő neveket. Mert kitalálok mindenfélét arról, akihez tartozik. De Marék Veronikának nemcsak beszélő neve van, hanem sok-sok meséje, amik még most is le tudnak kötni annyira, hogy ne kelljen a nevén agyalnom. (Rögtön a "Marék Rozs" jut eszembe. Nem egy gyerekbarát történet. Bár az is igaz, a krimiben is egy gyerekvers segíti Miss Marple-t a megoldáshoz.)

Kópé szereti, ha úgy rajzolok neki, hogy ki kell találni, mi lesz belőle. Persze igyekszem ezt úgy megtenni, hogy ne jöjjön rá az első vonalakból, mi is lesz a végeredmény.

És itt jön a képbe Marék Veronika. A honlapján találtam néhány ilyen rajzolós játékot, amikhez mondóka is tartozik. Pl:
Paradicsom, paprika
Ropogós a zöldhagyma.
Nini! Van itt négy kis láb
Elszaladt a vacsorád!
(kisegér)

2010. október 19., kedd

Három pillangó

A mai bejegyzésem szóljon Viktóriának, aki annak ellenére, hogy nem írok már vagy...hagyjuk is mióta, minden nap rákattint az oldalra és türelmesen várja a folytatást. És csak kicsit noszogat.

Az egyik foglalkoztató füzetünk felidézett egy régi emlékemet. Egy mesét három pillangóról. Hogy a gyerek képben legyen majd én elmesélem neki. Hopp. Hogy is van? Van három pillangó, meg három tulipán. (Bravó anyuka, látjuk.) Szóval… Egy piros, egy fehér és egy…talán sárga. Nem színvak vagyok, hanem Kópénak kellett kiszínezni a képet a mesének megfelelően. Na ez így nem lesz jó. Anya el, internet be, google,”mese, három pillangó”. És számtalan oldalt kidobott a gép. De ez a mese nem az volt, amire én emlékeztem. Jékely Zoltán meséje szintén három pillangóról szól, de én úgy emlékeztem, nem ilyen szívtelenek a tulipánok, legalábbis az egyik beengedi az ázott lepkéket. Végül körülményesen, de megtaláltam a keresett verses mesét. Mivel az interneten nincs fenn (legalábbis én nem találtam), bemásolom, hátha másnak is hiányzik az életéből.

Peres Sándor: A három pillangó (1906)


Piros pillangó: Esik eső, csepereg,
Gyertek haza gyerekek!
Sárga pillangó: Esik eső, már szakad,
Mért nem szóltál hamarabb?
Fehér pillangó: Repüljünk egy kis házig,
Ott a ruhánk nem ázik!
Piros pillangó: Piros tuli, barátom,
Vizes már a kabátom,
Eressz be no, ha kérlek,
Hárman vagyunk testvérek!
Piros tulipán: Te bejöhetsz, piros vagy,
Többieknek kint tágasabb!
Piros pillangó: Kistestvérim, nem megyek,
Együtt ázom veletek!
Sárga pillangó: Sárga tuli, ha lehet,
Csupa víz a köpönyeg,
Nyisd ki házad, én kérlek,
Hárman vagyunk testvérek.
Sárga tulipán: Te vagy, te vagy a sárga?
No lépj be a szobámba!
Sárga pillangó: Kistestvérim, nem megyek,
Együtt ázom veletek!
Fehér pillangó: Fehér tuli, lásd te is,
Csupa víz az ingem is,
Szánj meg minket, ha kérlek,
Hárman vagyunk testvérek.
Fehér tulipán: Szeretem a vendéget,
Jöjjetek jó testvérek!
A kuckóra üljetek,
Száradjon az ingetek.
Egy kis mézet is adok,
No csak hamar, nyaljatok.

2010. június 17., csütörtök

Ehető?

Arra már elég korán megtanítottam Kópét (és jelenleg folyamatban van a téma Picúrnál is), hogy nem lehet megenni akármit, amit találunk, még akkor sem, ha az nagyon hasonlít valamire, ami ehető. Magyarul: nem szabad megenni bogyókat, füveket stb, csak, ha én megengedem.
Az erkélyen minden nyáron fűszernövényeket termesztek, amiket nagy élvezettel kóstolgatnak a gyerekek. (Anya ehető a slidling?- snidling a szerk.) Apuci nem állt meg a bazsalikom, kakukkfű, oregano és egyéb fűszernövények termesztésénél. Ő paradicsomot, retket és spenótot akart, ja meg répát. Hogy teljes legyen a kép 2négyzetméternyi erkélyünk van. De miért is kellene nekem ezért vitatkozni, vagy lázadozni. Megegyeztünk, maximum mekkora lehet az ő kertje és onnantól rá volt bízva a téma.
Azóta Kópéval ápolgatják a kis kertet. Locsolnak és lesik, hogy nőnek a finomságok. És minden második kérdés: és ez ehető?
(Remélem! Ha összeszámoljuk, mennyibe került a láda, a föld, a palánták, abból már egy biokertész hetente házhoz szállítaná a termékeket, de ez legalább a miénk.)

2010. június 6., vasárnap

Biopiac

Szombatonként Apuci már korán reggel autóba ül, hogy a biopiacról szállítson haza finomságokat. Mivel tegnap a gyerekek már reggel 6-kor keltek (nem ismerik még a hétvége kifejezést!!), mi is menetkészek voltunk az indulásra, így családilag vonultunk a Jagelló útra.
Nagy piacra járók vagyunk amúgy is, hisz a lakásunktól 3 percre van a kerületi piac, de ez a piac mégiscsak kuriózum. A hagyományos zöldségeken kívül ugyanis sok fidres-fodros saláta, csíra, különleges gomba, házi sajt és házi szörp van itt. Sok helyen kóstolni is lehet. Mandulát is ettünk, meg vettünk meggyet, amit Kópé rögtön szétkent az arcán, homlokán és ruháján.
A gomba egyébként számomra nem a legkedvesebb étek, de olyan sokféle volt, hogy megálltunk ott is nézelődni. Legjobban a sárga laska gomba tetszett mindegyikőnknek.
Majd távozáskor Kópé megkérdezte: Jó anya, de azt is mutasd meg, melyik a mérgező!


Fotó: terebess.hu

2010. május 19., szerda

Fűszertanoda

Mert illatosak és szépek. Ezért. Mert csak. Semmi apropója nem volt annak, hogy előszedtem néhány érdekességet a fűszeres fiókomból. Talán annyi, hogy nemrégiben eszembe jutott, hogy nálunk az oviban volt olyan játék, ami az érzékszerveket fejlesztette. Olyan kis dobozok voltak benne, mint a diafilmes dobozkák. Párosítani kellett őket: bekötött szemmel az ugyanolyan illatúakat, az ugyanolyan hangúakat és ugyanolyan tapintásúakat kellett megtalálni. Imádtam.
Én egyelőre nem kötögettem a gyerekek szemét, meg nem gyártottam le a kis dobozokat, csak megnéztük, megszagoltuk az egész borsot, a szegfűszeget, a fahéjat, a csillagánizst, a babérlevelet....Picúr mindent meg akart enni, így elég ébernek kellett lennem. Aztán kapott egy háztartási kekszet a kezébe.


kép:kulinarisvilag.hu