Képet a falra

Régóta tervezgetem, hogy lecserélem a Micimackós képeket a falon a gyerekszobában. A körben futó díszcsík amúgy is Micimackós, már untam őt és a barátait. De nem találtam megfelelő képeket. Aztán beleakadtam a gyerekszoba blogba. Az egyik kedvenc blogom lett. Van egy sorozatuk a "Képet a gyerekszobába". Ezek közt mazsolázgattam és rátaláltam néhány nagyon jóra. Előhívattam párat és a gyerekek választhattak, mi kerüljön az ágyuk fölé és a gyerekszoba ajtajára. Picúr az összeset elvette és elszaladt a lakás másik végébe. Úgy döntöttem, majd én választok helyette.
Már csak a Micimackós díszcsíkot kellene lecserélni. Örülni fog Apuci. :D

Az ajtóra való képet Kópé választotta. Ami végül nem került kívülre, azt az ajtó belső oldalára ragasztottuk.


Forrás: Nicolas Gouny

Kópé ágya fölé:



Forrás:Mark Meyers

Picúr ágya fölé többek közt ez:
(és szintén Nicolas Gounytól néhány pillangós, tündéres kép.)


Forrás: Nicolas Gouny

Kincskeresés

Továbbfejlesztettük a hideg-langyos-meleg-forró játékunkat. Készítettünk egy kincskereső detektort, amivel Kópé felkutatja az elrejtett kincseket a lakásban (ha jóidő lesz, akkor a kertben). Elfogyott az alufólia, és a kartonjából készült a keresőnk. Picúr is kapott egyet, de ledobta. Ő inkább vízfestékkel valósította meg önmagát.
A kincskereső módszerrel elrejtettem egy tálnyi sárgarépát. Amúgy is szeretik ropogtatni, de hogy kutatni kellett utána, jobban csúszott.

Házi fagyi

Kipróbáltunk a listánkról egy mókát. Fagyit készítettünk, aztán meg is ettük. Natúr joghurtba kevertünk gyümölcsöket, betöltöttük a fagyi mélyedésekbe, rá a kupakot és be a fagyasztóba. Cukrot is raktam a joghurtba. Persze anélkül is finom, de azért cukorral mégis fagyisabb :D. Aztán már csak megenni "kellett", nem tartott sokáig.

A Lidl katalógusban láttam, hogy lehet kapni ilyen kis fagyi készítő eszközt.

Nyári programok gyerekeknek

Sokszor hallottam már, hogy milyen mániákus dolog állandóan listákat gyártani. Persze a célnélküli listakészítést én is esztelen dolognak tartom. pl, nem vezetek listát arról, hogy az utcán hol vannak kátyúk, melyik szomszéd mikor tereget, vagy a szomszéd boltba mikor és mennyien lépnek be. De a saját teendőimről, feladataimról, céljaimról vannak listáim. Azt már én is elismerem, hogy kicsit beteges dolog volt a határidőnaplóba bejegyezni, hogy el ne felejtsek listát készíteni a ...Na de hagyjuk is.

Jelenleg arról készítek listát, hogy nyáron milyen szórakoztató tevékenységeket fogok Kópéval és Picúrral művelni. Ez a lista nem az itthonról kimozdulós, strandolós, barátnőlátogatós programokat tartalmazza (van olyan listám is), hanem az itthoniakat, amik kapcsolódnak a nyárhoz, a meleghez. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de azért jó előre összegyűjteni az ötleteket.

- fagyyikészítés (már van hozzá eszközünk is!)
- hajtogassunk legyezőt
- süssünk muffint
- készítsünk limonádét
- jégkockák, nemcsak kockaformában (ezt már azt hiszem feltettem korábban: van szív alakú, meg puzzle forma is. Ha szörpöt is rakunk a vízbe, színes jégfiguráink lesznek.)
- papírsárkány készítés, festés
- ügyeskedés labdával (ezt már persze lenn a kertben)
- homokvár építés
- turmix friss gyümölcsökből
- natúr joghurtból gyümölcsjoghurt friss gyümikből
- gyümölcssaláta
amit Kópé a leginkább vár:
- medencézés az erkélyen (2 m2 az erkély, a medence 1 m átmérőjű, úgyhogy a felét elfoglalja. Azért biztos izgalmas lesz ez is.)

Remélem, még eszembejut néhány dolog.


kép:tutitippek.hu

Fűszertanoda

Mert illatosak és szépek. Ezért. Mert csak. Semmi apropója nem volt annak, hogy előszedtem néhány érdekességet a fűszeres fiókomból. Talán annyi, hogy nemrégiben eszembe jutott, hogy nálunk az oviban volt olyan játék, ami az érzékszerveket fejlesztette. Olyan kis dobozok voltak benne, mint a diafilmes dobozkák. Párosítani kellett őket: bekötött szemmel az ugyanolyan illatúakat, az ugyanolyan hangúakat és ugyanolyan tapintásúakat kellett megtalálni. Imádtam.
Én egyelőre nem kötögettem a gyerekek szemét, meg nem gyártottam le a kis dobozokat, csak megnéztük, megszagoltuk az egész borsot, a szegfűszeget, a fahéjat, a csillagánizst, a babérlevelet....Picúr mindent meg akart enni, így elég ébernek kellett lennem. Aztán kapott egy háztartási kekszet a kezébe.


kép:kulinarisvilag.hu

Budavári labirintus (gyerekekkel)

Nem tudom, honnan szedte elő Kópé azt a kis kártyát, ami a Budavári labirintust hirdette, de a legjobbkor tette, mert esett az eső, olyan program kellett, amiben nem ázunk el. Mondjuk így utólag Picúrnak elvihettem volna a gumicsizmáját, mert őt konkrétan át kellett öltöztetni a program után. Még jó, hogy volt nálam teljes menetfelszerelés.

Ráadásul most olcsóbb volt a jegy, mert a fesztiválok éve van (vagy valami ilyesmi). Izgalmas program, Kópénak nagyon tetszett, néha félt, de inkább csak izgatott volt. Mi felnőttek is rettentően élveztük, igaz, még jobb lett volna, ha nem kell állandóan Picúr után rohanni, főleg a sötétben. Picúr ugyanis összeismerkedett 2 tájföldi egyetemista lánnyal. Megfogta az egyikük kezét és csak vele volt hajlandó jönni. Abba már bele sem merek gondolni, mit mesélnek majd ezek a lányok visszatérve hazájukba: a magyar gyerekek a föld alatt elhagyják az anyjukat...vagy valami ilyesmi.

Érdemes még visszamenni.
www.labirintus.com

Bodzaszörp és párafigurák

kép:archiv.magyarszo.com

Mit nekünk meteorológusok! Napok óta mondogatják, hogy hétvégén esni fog, mintha dézsából öntenék, mi nem hittünk nekik.
Elindultunk az éves rendes bodza-beszerzőkörútra. A Pilisben szedtük tavaly is, ezt a hagyományt nem akartam felrúgni. Már izgatottan készültem, mert a tavalyi szörp nagyon jó lett. A bodzaszörp számomra a nyár íze.
Sajnos a meteorológusok ezúttal nem tévedtek. Esett. De az erdőben, a fák közt 2 órát sétáltunk, mert csak csöpörgött. Aztán az elemózsiánkat már a kocsiban fogyasztottuk el, mert zuhogott. És zuhogott. És zuhogott. Jobb ötletem nem lévén, az ablaküvegre figurákat rajzoltam, bal kézzel, mert úgy viccesebbek lettek. Kópé szerint nem vicces, hanem csúnya. Aztán cipő nélkül mászkáltak benn a kocsiban egyik ülésről a másikra. Kópé közölte, nagyon jól érzi magát. Legalább ennyi.
És a bodza: A hegyekben hidegebb van, mint a városban. Stimm? Kevesesebb napfény éri a magas fák miatt a bodzabokrokat. Stimm?
Nekem ez nem jutott eszembe. A bodza épphogy csak bimbódzik. 2 hét múlva újra megpróbáljuk.

Gyerek lottó

Miközben első ping-pong edzéséről hazafelé tartottunk Kópéval, megbeszéltük, hogy ezt még igen sokat kell gyakorolni. Meg azt is megtárgyaltuk, hogy a ping-pong nem szerencse kérdése, hanem sok gyakorlás eredménye.

(Zárójelben jegyzem meg, hogy az edzés csak egy költői túlzás. Egyrészt én "tartottam", másrészt a parkban lévő beton asztalon próbálkoztunk, harmadrészt próbáltuk Picúrt a pocsolyáktól távol tartani. Komolytalan volt az egész, de Kópé mégis megpróbált beleadni apait-anyait.)

Tehát hazaérve arra gondoltam, most inkább a szerencsére apellálunk. Az egyik betűtanuló eszközt már korábban darabjaira szedtük, így nem volt nehéz újra ízekre szedni. Kiválasztottam 20 figurát és azokat lerajzoltam. Volt olyan, amelyik felismerhetetlen volt, de azt megmutattam előre Kópénak: -Ez egy juh.
-Juh?
-Igen.
-Hát jó.
Kópé kapott 5 zsetont és ráhelyezte 5 kis képre. A kisasszony pedig húzta a kis képeket egy tálból. Sikítoztunk, ha végre olyat húzott, ami Kópénál meg volt jelölve. Aztán végül bingo lett a játék, nem lottó, mert nemcsak 5-öt húztunk, hanem addig sorsoltunk, míg Kópé összes figuráját ki nem halásztuk.

Mostan színes tintákról álmodom

Az oviban üres csigaházakat festettek a gyerekek. hazatérve Kópé nem bírta festés nélkül az életet. Sanyarú sorsa van szegénynek. Honnan szedjek csigaházat? Végülis nem kellett sokat gondolkodnom, mert Kópé kitalálta, jó lesz neki a dió is. Elővettünk néhány szem diót és színesre festettük őket. Mikor készen voltak, olyanok voltak, mint néhány göcsörtös húsvéti tojás. És akkor jött az ötlet, legyenek diófejek! Arcot rajzoltunk nekik és jókat nevettünk, hogy melyik dió kire hasonlít.

Bogárleső

Ha Kópé elalszik a kocsiban és nem tudja kialudni magát addig, míg odaérünk, igen morcos tud lenni. Szombaton is így tett. Minden türelemmorzsámat össze kellett gyűjtenem, hogy nyugodt maradjak. Aztán fogtunk egy bogarat és beraktuk a bogárlesőbe. Szerencsétlen bogár próbált kiszabadulni, vergődött, míg mi megvizsgáltuk. Vagy azért mert eltereltük a figyelmét, vagy azért mert rájött, van olyan teremtmény a világon, aki még nála is jobban szenved, de Kópé vidáman jött a túra hátralévő részében. A bogarat persze elengedtük a vizsgálat után.



Több nagyító és egy periszkópszerű tükör segítségével a bogarat minden oldalról meg lehet vizsgálni.

Gryllus Vilmos: Kidőlt fa

Égig érő tölgyfa volt, kidőlt a viharban. Harkály vési, szú eszi, fekszik az avarban. Harkály vési, szú eszi, fekszik az avarban.

Benövi a zöld moha, gomba terem rajta. Belé bogár költözik, alája meg hangya. Belé bogár költözik, alája meg hangya.

Égig érő tölgyfa volt, kidőlt a viharban. Harkály vési, szú eszi, fekszik az avarban. Harkály vési, szú eszi, fekszik az avarban.

Benövi a zöld moha, gomba terem rajta. Belé bogár költözik, alája meg hangya. Belé bogár költözik, alája meg hangya.

S eltűnik a fű között, mintha nem lett volna, de majd újra égig ér, ha mesélek róla. De majd újra égig ér, ha mesélek róla.

De majd újra égig ér, ha mesélek róla.

kavicsfa

Napjaink leginkább a különböző játszóterek vonzáskörzetében telnek. Közben lessük a fenyegető esőfelhőket.

Ma Picúrral kavicsfát ültettünk. Ovi után olyan hatalmas felhők jöttek, hogy kész bolondságnak tűnt akárcsak a játszótér felé kanyarodni is, de mégis megtettük és milyen jól döntöttünk. Viszont az ügy hirtelenségléből adóódóan nem volt nálunk homokozójáték. Mikor Picúr bemászott a homokozóba, nem estem kétségbe, fogtam egy kis botot, azzal rajzolgattam figurákat neki. Majd kis gödröket ástunk és kavicsot ültettünk. Erre persze rögtön ott termett egy kislány, hogy mit csinálunk- biztos érdekes volt, hogy játék nélkül játszunk. Mondtam neki, hogy kavicsfát ültettünk. Aztán odajött a barátnője is. Kitaláltam egy kis mesét a kavicsfáról, aminek a terméseit kis manók szüretelik, hogy kis kavicskastélyt építsenek belőle.

Illusztrációnak nem kavicsfát, hanem egy vicces képet csatolok. Nagyon tetszenek ennek a művésznek a képei:



Fotó: Mark Meyers