Adventi koszorú

Bár az adventi koszorúk terén számtalan szín és formavariáció létezik, nekem nem sok választásom van. A koszorút az oviban készítjük, katolikus ovi lévén a színkombináció a lila és a rózsaszín. Észrevettem, hogy egy másik csoport nem ilyen színű gyertyákkal dolgozik. Rákérdeztem az óvónéninél, hogy miért is. Halkan, oldalra sandítva csak annyit mondott: azok a szülők nem voltak hajlandóak másként eljönni. Hát így. Imi atya elmondta, miért is használjuk ezeket a színeket (a lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé). Azok a szülők pedig meg se fordultak, szemük se rebbent. Renitensek. :)

Tavaly az ovisat mamának adtuk, a miénk ilyen volt:



Idén pedig megtartjuk magunknak az oviban készítettet(Kópé hozta a díszeket és ő dirigált, mi hová kerüljön. Én pedig végrehajtottam az utasításait.)

Tenyértündérek

Van egy új rendszeres olvasóm, Ági, akinek megtetszett az oldal. Invitált, hogy én is nézzek be az ő oldalára, amit meg is tettem. Tündéreket rajzoltak a gyerekei, tenyereseket. (Most, hogy be szeretném linkelni, persze nem találom! Ági, ha olvasod, küldd el légyszi!)
Nem tenyeres, talpasokat, hanem a saját tenyerük lett a tündér teste és szárnyakat rajzoltak rá. Picúr is nagyon élvezi ezt a tenyeres dolgot, ezért nem volt nehéz rábeszélni a dologra. Közeledik az ünnep, úgyhogy dekorálunk.

Adventi naptárak

Sürgősen megoldást kell találnom. A talány pedig: milyen adventi naptárunk legyen idén. Mindig agyalgatok, mindig kitalálok valami jót. De most a feladat megoldásánál több szempontot kell figyelembe venni. Szóval:

1. Kreatív legyen és esztétikus.
2. Nem akarok több bizgerét (értsd: felesleges gépkapcsok, radírok, minifamatricák stb)
3. 1 naptáron belül legyen ajándék/meglepetés mindkét gyereknek.
4. Nem csoki.

Úgyhogy jár az agyam rendesen. Van néhány ötletem, de addig is megmutatom néhány korábbi művemet:

Az első egy IKEA lámpabura, amire kis színes csipeszekkel aranyzsínórt erősítettem. A zsinóron lógtak a kis papírzacsik. A zacsikban pedig a fenti 2. és 4. pontban felsoroltak sorakoztak.





Ez egy téli város (ki hinné?), én festettem. Az ablakok, ajtók nyithatóak voltak, mögöttük kis zacskók, dobozkák a bizgerékkel, csokikkal. Hogy mikor volt erre időm: egyszer az életben- komolyan. Picúr születése előtt 2 hónappal. Kópé oviban volt.

Kartonból várat

Kópé 5 éves. Néhány éve Apuci kitalálta, majd ők mélygarázst építenek Kópéval kartonból. Néhány éve!!! volt, tehát el lehet képzelni, Kópé milyen önfegyelemmel és precizitással volt hajlandó végrehajtani a kapott mérnöki feladatokat. Pont olyannal, amilyen egy 2-3 éves kisfiúnak van. A vége az lett, hogy Apuci magára zárta a hálószoba ajtaját, hogy Kópé ne tegye tönkre az alkotását.
Apucit is ismerni kell, mert ha egyszer valamihez hozzákezd, akkor az legyen tökéletes. A végeredmény pedig, hála Apuci precizitásának és Kópé távoltartásának, tökéletes lett. A műszaki egyetemen vizsgamunkának is elment volna. Hogy mi lett a sorsa szerencsétlen mélygarázsnak, azt most inkább hagyjuk.

Ezen előzmények után érthető, hogy kicsit megrökönyödtem, mikor a minap Apuci felpakolva érkezett haza, hogy "ezekből a dolgokból kartonvár lesz".
Aztán nagy kő esett le a szívemről, mikor megláttam, hogy mit is hozott. Az irodába talán számítógép alkatrészeket hoztak benne, viszont lefordítva pont úgy néz ki, mint egy 4 tornyú vár. Csak le kellett festeni és jöhettek is a katonák.

Minimax kísérlet

A Minimaxon láttam már kétszer is, hogy otthon elvégezhető kísérleteket mutattak be. (Talán a Csodák Palotájának egyik munkatársa, de ez nem 100%.)

A kísérlethez szükséges:
1 db szívószál (nem az a nagyon vékony)
1 db kombináltfogó (berakok egy képet, segítségül:)


Fotó: elektroexpressz.hu

A fogóval a szívószálat középen megfogni és elvékonyítani (kinyújtani a leszorított részt). A kinyújtott résznél elvágni a szívószálat V alakvan. Felénk mutasson a V hegye. És kész is a síp. Az elvékonyított részt kell fújni.

Sok sikert!

Ja, nekünk nem működött! Ja, hogy ezt mondhattam volna az elején? Ja, bocs!

Hogyan kell fogat mosni?

Forrás: fogorvos.origo.hu


A napokban fogorvoshoz mentem, hogy a fogköveimnek búcsút intsek. Épp az ajtón léptem ki, mikor Kópé utánam szólt:- Mondd meg a doktornéninek, hogy ne fájjon neked, mikor csinálja a MŰFOGAT!!!!!!!!!!!!!!


Kértem Apucit, magyarázza el a gyereknek, hogy nem műfoga lesz anyának. És sokkos állapotban elindultam.

Az ultrahangos fogkő eltávolítás inkább kellemetlen, mint fájdalmas élmény volt. A végén pedig bemutatták nekem a helyes fogmosási technikát. Kópét már régóta tanítgatom, hogy ne csak ész nélkül essen neki a fogainak, hogy nem a dörzsölés a lényeg, de a műfogas beszólása után, úgy éreztem tudatosítanom kell, anya igenis "TUD FOGAT MOSNI ÉS NINCS MŰFOGAAAA!!!". Úgyhogy ismét elmagyaráztam neki a fő szabályokat:

1. Nem erőből kell fogat mosni.
2. Dörzsölni csak a rágófelületet lehet, a többi részen a dörzsölés leszedi a fogzománcot.
3. Oldalt eddig a kör-körös fogmosást ajánlottam neki, de most tudtam meg, hogy a legjobb, ha kis söprögető mozdulatokkal mosunk fogat, nem ajánlott az íny felé mozgatni a fogkefét. (Elmondtam neki ezt az új infót is, de a kör-köröst is megtartottuk, mint lehetőséget.)
4. A fogak belső részét is ki kell mosni, ott is az ínytől távolodva.

Kópé még nem használ fogselymet, vagyis nem arra, amire rendeltetett. Mert mini horgászbotra damilként már rákötött egy darabot a múltkor.

Fogas kérdés

A múltkori fogas kérdésekhez néhány megjegyzés:

1. Elektromos fogkefét szeretnék.
2. Célozgattam rá Apucinak, mert mindig gondban van, mit hozzon nekem a Jézuska.
3. Karácsonykor ki fog derülni, hogy hallotta-e. Ha nem, őt esetleg fülészhez küldöm.

Csiribí és Panka

Tündérek és manók járnak kelnek a lakásunkban már évek óta. Esténként jönnek a fognyűvők, ellenük a fogkefével és fogmosással védekezünk. A mese után érkeznek az álomhozó tündérek, akik a szép álmokat szállítják, de járnak itt csenőmanók-a széthagyott játékokra hajtanak- és koszmanók is.

nemrégiben akadtam rá Berg Judit könyveire, Csiribíről és Pankáról. Kedves kis történetek, nagyszerű illusztrációkkal. A Micsoda idővel kezdtünk. Imádja Kópé, már itt sorakoznak a szekrényemben a további részek (majd a Mikulás és a Jézuska is hoz egyet-egyet) .

Nem akarok megbántani senkit, de Bogyó és Babóca -előrebocsátom, majdnem az összes megvan és nagyon szerette Kópé- rajzok után ezek az illusztrációk igazán tetszetősek.

Marék Veronika

Szeretem a beszélő neveket. Mert kitalálok mindenfélét arról, akihez tartozik. De Marék Veronikának nemcsak beszélő neve van, hanem sok-sok meséje, amik még most is le tudnak kötni annyira, hogy ne kelljen a nevén agyalnom. (Rögtön a "Marék Rozs" jut eszembe. Nem egy gyerekbarát történet. Bár az is igaz, a krimiben is egy gyerekvers segíti Miss Marple-t a megoldáshoz.)

Kópé szereti, ha úgy rajzolok neki, hogy ki kell találni, mi lesz belőle. Persze igyekszem ezt úgy megtenni, hogy ne jöjjön rá az első vonalakból, mi is lesz a végeredmény.

És itt jön a képbe Marék Veronika. A honlapján találtam néhány ilyen rajzolós játékot, amikhez mondóka is tartozik. Pl:
Paradicsom, paprika
Ropogós a zöldhagyma.
Nini! Van itt négy kis láb
Elszaladt a vacsorád!
(kisegér)

Márton napi lámpás felvonulás

November 11. Márton nap. Kópé ovija minden évben a templomkertben lámpás felvonulást szervez, hogy megemlékezzünk Szent Mártonról, a gyengék oltalmazójáról. Az ovisok a lámpásaikkal végigvonulnak a kerten (már sötétedik olyankor) aztán az óvónénik valamilyen formában előadják Szent Márton életét. Tavaly árnyjátékoztak, nagyon látványos volt.
Izgalmas a gyerekeknek, de a legjobban mégis a zsíroskenyér és tea tetszik nekik a végén.

A mi lámpásunk egy kis dunsztos üvegből készült. Egy ludat ragasztottunk rá decoupage festékkel.



Szent Márton legendája

Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. 15 éves volt, amikor a császár rendeletére apja helyett kellett lovagi szolgálatba lépnie. Lovag korában történt, hogy Amiens városába kellett lovagolni kis csapatával. Hideg tél volt, a sűrű hóhullásban késő este érkeztek a város falaihoz. A kapuban egy koldus didergett. Márton nekiadta fél köpenyét.

Azon az éjszakán Márton különös álmot látott. Ott állt az Úr trónusánál, körül a fényes angyali sereg. Az Úr vállán Márton megpillantotta azt a fél köpenyt, amelyet az este adott a szegény koldusnak. Az Úr pedig így szólt:

- Tudd meg, Márton, ha bármi jót teszel a legkisebb testvéreddel is, azt mindig velem teszed.

Mikor Márton reggel felébredt, szilárd elhatározás született szívében:

- Nem akarok katona lenni, Jézus barátja vagyok. Nem kell a kard, a páncél, ami eddig védett. Nincs rá szükségem, mert tudom, hogy engem Jézus segít és erősít. Elmegyek és a szegényeket, árvákat, gyengéket fogom védeni.

Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől. Úgy gondolta, egyszerű remete életével tudja igazán szolgálni az Urat, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így "kénytelen volt" a püspökséget elvállalni.

Ettől kezdve Márton a nép szeretett és hűséges pásztora lett. Mindenki tisztelte és szerette. A Márton-napi lovaglás a köpenyét megosztó katonát idézi, a ludakkal történő ábrázolás a püspökség elől bujkáló szerzetes árulóira emlékeztet.