Izgalmas a gyerekeknek, de a legjobban mégis a zsíroskenyér és tea tetszik nekik a végén.
A mi lámpásunk egy kis dunsztos üvegből készült. Egy ludat ragasztottunk rá decoupage festékkel.
Szent Márton legendája
Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. 15 éves volt, amikor a császár rendeletére apja helyett kellett lovagi szolgálatba lépnie. Lovag korában történt, hogy Amiens városába kellett lovagolni kis csapatával. Hideg tél volt, a sűrű hóhullásban késő este érkeztek a város falaihoz. A kapuban egy koldus didergett. Márton nekiadta fél köpenyét.
Azon az éjszakán Márton különös álmot látott. Ott állt az Úr trónusánál, körül a fényes angyali sereg. Az Úr vállán Márton megpillantotta azt a fél köpenyt, amelyet az este adott a szegény koldusnak. Az Úr pedig így szólt:
- Tudd meg, Márton, ha bármi jót teszel a legkisebb testvéreddel is, azt mindig velem teszed.
Mikor Márton reggel felébredt, szilárd elhatározás született szívében:
- Nem akarok katona lenni, Jézus barátja vagyok. Nem kell a kard, a páncél, ami eddig védett. Nincs rá szükségem, mert tudom, hogy engem Jézus segít és erősít. Elmegyek és a szegényeket, árvákat, gyengéket fogom védeni.
Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől. Úgy gondolta, egyszerű remete életével tudja igazán szolgálni az Urat, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így "kénytelen volt" a püspökséget elvállalni.
Ettől kezdve Márton a nép szeretett és hűséges pásztora lett. Mindenki tisztelte és szerette. A Márton-napi lovaglás a köpenyét megosztó katonát idézi, a ludakkal történő ábrázolás a püspökség elől bujkáló szerzetes árulóira emlékeztet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése