Az oviból hazafelé általában megállunk játszani a templomkertben. Kópé megtanított egy kis játékot nekem és Picúrnak. (Utóbbi aztán inkább kavicsokat rakosgatott, így csak én maradtam a csapatban.) Ezt igazából sokkal többen kellene játszani. Egy gyerek a gólya a többi a béka. A többi most csak én voltam. Békaugrásban kell menekülni a gólya elől. Persze épp brekegve próbáltam eliszkolni, mikor jött a Plébános, így minden méltóságomat elvesztve rebegtem egy dicsértessék-et. Láttam, hogy röhög, hiába fordult el.
Tehát a játék:
Gólya:- Volt-e itt az úr?
Békák:- Volt.
-Vitt-e valakit?
-Vitt.
-Kit?
-Sárit és Katit.
-Sirattátok-e?
-Sirattuk.
-Hogy?
-Így, úgy, amúgy. Szentkirályi kuttykurutty.
Amint vége a felelgetésnek, a gólya féllábon ugrálva, megpróbál elkapni egy ugrándozó békát. Ha sikerült, a békából gólya lesz és már ketten próbálják elkapkodni az ugrálókat.
Mivel Picúr nem játszott, így mi csak szerepet cseréltünk.
1 megjegyzés:
Jajj, de megnéztem volna a jelenetet:oD
Megjegyzés küldése