2010. december 6., hétfő

Ajándékkísérők

















Forrás: Welovetoillustrate


Én már év elején elkezdem a karácsonyi készülődést. A naptáramba feljegyzem, ha eszembe jut egy jó öltet, ha valamelyik családtagomnak megtetszik valami. Idén márciusban a Marks and Spencerben szó szerint fillérekért vettem karácsonyi ajándékkísérőket, mert úgy gondolták, ugyan kinek kell ilyen márciusban?
Bár a kísárők megvannak, azok inkább felnőtteknek valók, így a fenti ajándékkísérőkből fogok a gyerekeknek nyomtatni.
(Az ajándékkísérőket a gyerekszoba ajánlotta.)

2010. december 5., vasárnap

Angyal táblával



Mikor megvettem ezt a kis angyalt, arra gondoltam, milyen jópofa dolog lesz, hogy ráírom krétával, hány nap van még karácsonyig.
Dec. 1.:
Kópé megkérdezte, miért van ráírva, hogy 24? Elmondtam. Kiborult. Az túl sok. Mutattam neki a kis borítékokat az ajtón, hogy az ugyanannyi. Mikor az összeset kibontottuk, akkor már jön a Szenteste. Megnyugodott.
Azóta is minden nap ráírom az aktuális számot és azóta is letörli, hogy inkább ő rajzoljon rá.
Végülis jópofa, ha nem is abban a formában, ahogy én tervezetem.

2010. december 4., szombat

Bábszínház miniben

Kópé az oviban török császár volt a mesejátékban. Sokszor eljátszanak ezt-azt. Turbánja is volt. (Szerinte elég koszos:).
Ezt tegnap mesélte az óvónéni, így legalább megértettem, miért kell már napok óta elbáboznom, elmesélnem, eljátszanom a Kiskakas gyémánt félkrajcárját.
Készítettem is egy mini bábszínházat. Ez az előadás volt a premier. A gond az volt, nincs törökcsászár bábunk, meg kiskakas, meg szolgáló...De van csirke, ez lett a kiskakas, van béka, ez lett a császár és van polip, ez lett a szolgáló.
Picúr végig azt mondogatta:- Hol a péééz? Hol a péééz?

Üres almaleves doboz:


Kivágtam:


Csillogós papírral díszítettem:


És a kész mű:


Úgy játszunk vele, hogy az asztal szélére húzom, mögé ülök és úgy tudom alulról a bábokat mozgatni.

2010. december 2., csütörtök

Angyalok az ajtón




Tetszett a gyerekeknek az adventi naptár! Úgy örültek a kis zacskóban lapuló 4 szem mazsolának, mintha egy zsáknyi csokoládé lenne. A feladat kezdésnek nagyon könnyű volt: Építsetek egy tornyot közösen!
Az angyalok segítségképpen egy kis tornyot is rajzoltak a cetlire. Azt gondolták segítség. Mert itt már elindult a vita: az a rajz egy Duplo kockákból épített torony (ezen az állásponton voltam én, persze, hisz én rajzoltam) vagy létra (Kópé szerint és Picúr is ezt szajkózta, mert mindig Kópét utánozza). Akkor építsünk létrát.
-Jaj ezek az angyalok jobban meggondolhatnák, mit kérnek! (Kópé)
Végül elég jól sikerült a torony és a létra is.
Kíváncsian várom, ma a "Rakjátok el fürdés előtt a játékaitokat"-ra mit szólnak. Vagyis mit szól Kópé, mert Picúr ugyanazt fogja mondani.

Advent vasárnapjain nemcsak getyát gyújtunk, hanem egy-egy angyal is megjelenik az ajtónkon. A fenti kép alapján készítettem őket.




2010. december 1., szerda

Adventi naptár




Tá-tááám: elkészült a naptár. Nem sikerült minden magammal szemben támasztott elvárásnak megfelelni, de sikerült az arany középutat választanom. (Lesz 1-2 szem m&m is, ha valaki aggódna gyermekeim lelkéért.)

Vasárnap a templomban a plébános úr felhívta a szülők figyelmét, hogy ne hazudjunk a gyerekeknek, nem a Jézuska hozza az ajándékot! -Köszi!
Kicsit dúltam-fúltam magamban, hogy azért mégis...,de egyrészt a prédikáció résznél Kópé szerintem már nem figyelt, másrészt ötletet adott az adventi naptárhoz. Valmai haszna csak volt.
Arról prédikált a pap, hogy a karácsony Jézus születésének ünnepe, ne az ajándékok, az ételek legyenek a középpontban, próbáljunk minél több jót tenni, próbáljunk a szeretetre koncentrálni.

Azt találtam ki, hogy minden nap kis jócselekedetet kérek a gyerekektől az adventi időszakban. 24 kis tasakot gyártottam, mindegyikben szerepel egy kis feladat és egy kis jutalom is. Ma mazsolákat rejtettem a tasakba. Lesz még m&m, mogyoró, mandula, szőlőcukor stb. 1-2 szem/gyerek. A feladatok közt szerepel olyan is, hogy tologassanak együtt babakocsit, vagy építsenek együtt tornyot, tornázzanak együtt- az lesz benne a feladat, hogy ne vitázzanak és ne irígykedjenek. főleg Picúrra leszek kíváncsi.
Szerepel igazi feladat is, töröljétek meg a csizmáitokat, rakjátok el a játékokat, első szóra szaladjatok fürdeni stb.

Kíváncsi leszek a fogadtatásra! Ma lesz a premier!

2010. november 26., péntek

Babra megy a játék

Kitaláltam egy játékot, amit a végtelenségig lehet játszani. Azért szerencsére egyszercsak ráunt Kópé. Akkor belendült Picúr és "bobója" felkiáltással elvitte, majd szétszórta a babokat a lakásban. Így én játszhattam porszívósat, ezt is lehet a végtelenségig játszani.

Elővettem 12 db fehér babszemet és pöttyöket rajzoltam rá alkoholos filccel, 1-6ig és csináltam belőle két sorozatot. Az első sorozat Kópénak járt, a második nekem. Dobókockával dobtunk. Amit mutatott a kocka, olyan babszemet nyertünk el a másiktól. Ha már nem volt Kópénak olyan számú babja, akkor hoppon maradtam. Hol nekem, hol Kópénak volt több belőle. De így legalább sosem keseredett el, hogy veszít.



2010. november 25., csütörtök

Adventi koszorú







Bár az adventi koszorúk terén számtalan szín és formavariáció létezik, nekem nem sok választásom van. A koszorút az oviban készítjük, katolikus ovi lévén a színkombináció a lila és a rózsaszín. Észrevettem, hogy egy másik csoport nem ilyen színű gyertyákkal dolgozik. Rákérdeztem az óvónéninél, hogy miért is. Halkan, oldalra sandítva csak annyit mondott: azok a szülők nem voltak hajlandóak másként eljönni. Hát így. Imi atya elmondta, miért is használjuk ezeket a színeket (a lila a bűnbánat színe, a rózsaszín az örömé). Azok a szülők pedig meg se fordultak, szemük se rebbent. Renitensek. :)

Tavaly az ovisat mamának adtuk, a miénk ilyen volt:



Idén pedig megtartjuk magunknak az oviban készítettet(Kópé hozta a díszeket és ő dirigált, mi hová kerüljön. Én pedig végrehajtottam az utasításait.)

2010. november 24., szerda

Tenyértündérek

Van egy új rendszeres olvasóm, Ági, akinek megtetszett az oldal. Invitált, hogy én is nézzek be az ő oldalára, amit meg is tettem. Tündéreket rajzoltak a gyerekei, tenyereseket. (Most, hogy be szeretném linkelni, persze nem találom! Ági, ha olvasod, küldd el légyszi!)
Nem tenyeres, talpasokat, hanem a saját tenyerük lett a tündér teste és szárnyakat rajzoltak rá. Picúr is nagyon élvezi ezt a tenyeres dolgot, ezért nem volt nehéz rábeszélni a dologra. Közeledik az ünnep, úgyhogy dekorálunk.

2010. november 23., kedd

Adventi naptárak

Sürgősen megoldást kell találnom. A talány pedig: milyen adventi naptárunk legyen idén. Mindig agyalgatok, mindig kitalálok valami jót. De most a feladat megoldásánál több szempontot kell figyelembe venni. Szóval:

1. Kreatív legyen és esztétikus.
2. Nem akarok több bizgerét (értsd: felesleges gépkapcsok, radírok, minifamatricák stb)
3. 1 naptáron belül legyen ajándék/meglepetés mindkét gyereknek.
4. Nem csoki.

Úgyhogy jár az agyam rendesen. Van néhány ötletem, de addig is megmutatom néhány korábbi művemet:

Az első egy IKEA lámpabura, amire kis színes csipeszekkel aranyzsínórt erősítettem. A zsinóron lógtak a kis papírzacsik. A zacsikban pedig a fenti 2. és 4. pontban felsoroltak sorakoztak.





Ez egy téli város (ki hinné?), én festettem. Az ablakok, ajtók nyithatóak voltak, mögöttük kis zacskók, dobozkák a bizgerékkel, csokikkal. Hogy mikor volt erre időm: egyszer az életben- komolyan. Picúr születése előtt 2 hónappal. Kópé oviban volt.



2010. november 21., vasárnap

Kartonból várat

Kópé 5 éves. Néhány éve Apuci kitalálta, majd ők mélygarázst építenek Kópéval kartonból. Néhány éve!!! volt, tehát el lehet képzelni, Kópé milyen önfegyelemmel és precizitással volt hajlandó végrehajtani a kapott mérnöki feladatokat. Pont olyannal, amilyen egy 2-3 éves kisfiúnak van. A vége az lett, hogy Apuci magára zárta a hálószoba ajtaját, hogy Kópé ne tegye tönkre az alkotását.
Apucit is ismerni kell, mert ha egyszer valamihez hozzákezd, akkor az legyen tökéletes. A végeredmény pedig, hála Apuci precizitásának és Kópé távoltartásának, tökéletes lett. A műszaki egyetemen vizsgamunkának is elment volna. Hogy mi lett a sorsa szerencsétlen mélygarázsnak, azt most inkább hagyjuk.

Ezen előzmények után érthető, hogy kicsit megrökönyödtem, mikor a minap Apuci felpakolva érkezett haza, hogy "ezekből a dolgokból kartonvár lesz".
Aztán nagy kő esett le a szívemről, mikor megláttam, hogy mit is hozott. Az irodába talán számítógép alkatrészeket hoztak benne, viszont lefordítva pont úgy néz ki, mint egy 4 tornyú vár. Csak le kellett festeni és jöhettek is a katonák.