2010. november 19., péntek

Minimax kísérlet

A Minimaxon láttam már kétszer is, hogy otthon elvégezhető kísérleteket mutattak be. (Talán a Csodák Palotájának egyik munkatársa, de ez nem 100%.)

A kísérlethez szükséges:
1 db szívószál (nem az a nagyon vékony)
1 db kombináltfogó (berakok egy képet, segítségül:)


Fotó: elektroexpressz.hu

A fogóval a szívószálat középen megfogni és elvékonyítani (kinyújtani a leszorított részt). A kinyújtott résznél elvágni a szívószálat V alakvan. Felénk mutasson a V hegye. És kész is a síp. Az elvékonyított részt kell fújni.

Sok sikert!

Ja, nekünk nem működött! Ja, hogy ezt mondhattam volna az elején? Ja, bocs!

2010. november 17., szerda

Hogyan kell fogat mosni?


Forrás: fogorvos.origo.hu


A napokban fogorvoshoz mentem, hogy a fogköveimnek búcsút intsek. Épp az ajtón léptem ki, mikor Kópé utánam szólt:- Mondd meg a doktornéninek, hogy ne fájjon neked, mikor csinálja a MŰFOGAT!!!!!!!!!!!!!!


Kértem Apucit, magyarázza el a gyereknek, hogy nem műfoga lesz anyának. És sokkos állapotban elindultam.

Az ultrahangos fogkő eltávolítás inkább kellemetlen, mint fájdalmas élmény volt. A végén pedig bemutatták nekem a helyes fogmosási technikát. Kópét már régóta tanítgatom, hogy ne csak ész nélkül essen neki a fogainak, hogy nem a dörzsölés a lényeg, de a műfogas beszólása után, úgy éreztem tudatosítanom kell, anya igenis "TUD FOGAT MOSNI ÉS NINCS MŰFOGAAAA!!!". Úgyhogy ismét elmagyaráztam neki a fő szabályokat:

1. Nem erőből kell fogat mosni.
2. Dörzsölni csak a rágófelületet lehet, a többi részen a dörzsölés leszedi a fogzománcot.
3. Oldalt eddig a kör-körös fogmosást ajánlottam neki, de most tudtam meg, hogy a legjobb, ha kis söprögető mozdulatokkal mosunk fogat, nem ajánlott az íny felé mozgatni a fogkefét. (Elmondtam neki ezt az új infót is, de a kör-köröst is megtartottuk, mint lehetőséget.)
4. A fogak belső részét is ki kell mosni, ott is az ínytől távolodva.

Kópé még nem használ fogselymet, vagyis nem arra, amire rendeltetett. Mert mini horgászbotra damilként már rákötött egy darabot a múltkor.

2010. november 16., kedd

Fogas kérdés

A múltkori fogas kérdésekhez néhány megjegyzés:

1. Elektromos fogkefét szeretnék.
2. Célozgattam rá Apucinak, mert mindig gondban van, mit hozzon nekem a Jézuska.
3. Karácsonykor ki fog derülni, hogy hallotta-e. Ha nem, őt esetleg fülészhez küldöm.

2010. november 15., hétfő

Csiribí és Panka



Tündérek és manók járnak kelnek a lakásunkban már évek óta. Esténként jönnek a fognyűvők, ellenük a fogkefével és fogmosással védekezünk. A mese után érkeznek az álomhozó tündérek, akik a szép álmokat szállítják, de járnak itt csenőmanók-a széthagyott játékokra hajtanak- és koszmanók is.

nemrégiben akadtam rá Berg Judit könyveire, Csiribíről és Pankáról. Kedves kis történetek, nagyszerű illusztrációkkal. A Micsoda idővel kezdtünk. Imádja Kópé, már itt sorakoznak a szekrényemben a további részek (majd a Mikulás és a Jézuska is hoz egyet-egyet) .

Nem akarok megbántani senkit, de Bogyó és Babóca -előrebocsátom, majdnem az összes megvan és nagyon szerette Kópé- rajzok után ezek az illusztrációk igazán tetszetősek.

2010. november 13., szombat

Marék Veronika

Szeretem a beszélő neveket. Mert kitalálok mindenfélét arról, akihez tartozik. De Marék Veronikának nemcsak beszélő neve van, hanem sok-sok meséje, amik még most is le tudnak kötni annyira, hogy ne kelljen a nevén agyalnom. (Rögtön a "Marék Rozs" jut eszembe. Nem egy gyerekbarát történet. Bár az is igaz, a krimiben is egy gyerekvers segíti Miss Marple-t a megoldáshoz.)

Kópé szereti, ha úgy rajzolok neki, hogy ki kell találni, mi lesz belőle. Persze igyekszem ezt úgy megtenni, hogy ne jöjjön rá az első vonalakból, mi is lesz a végeredmény.

És itt jön a képbe Marék Veronika. A honlapján találtam néhány ilyen rajzolós játékot, amikhez mondóka is tartozik. Pl:
Paradicsom, paprika
Ropogós a zöldhagyma.
Nini! Van itt négy kis láb
Elszaladt a vacsorád!
(kisegér)

2010. november 10., szerda

Márton napi lámpás felvonulás

November 11. Márton nap. Kópé ovija minden évben a templomkertben lámpás felvonulást szervez, hogy megemlékezzünk Szent Mártonról, a gyengék oltalmazójáról. Az ovisok a lámpásaikkal végigvonulnak a kerten (már sötétedik olyankor) aztán az óvónénik valamilyen formában előadják Szent Márton életét. Tavaly árnyjátékoztak, nagyon látványos volt.
Izgalmas a gyerekeknek, de a legjobban mégis a zsíroskenyér és tea tetszik nekik a végén.

A mi lámpásunk egy kis dunsztos üvegből készült. Egy ludat ragasztottunk rá decoupage festékkel.



Szent Márton legendája

Szent Márton a kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt. 15 éves volt, amikor a császár rendeletére apja helyett kellett lovagi szolgálatba lépnie. Lovag korában történt, hogy Amiens városába kellett lovagolni kis csapatával. Hideg tél volt, a sűrű hóhullásban késő este érkeztek a város falaihoz. A kapuban egy koldus didergett. Márton nekiadta fél köpenyét.

Azon az éjszakán Márton különös álmot látott. Ott állt az Úr trónusánál, körül a fényes angyali sereg. Az Úr vállán Márton megpillantotta azt a fél köpenyt, amelyet az este adott a szegény koldusnak. Az Úr pedig így szólt:

- Tudd meg, Márton, ha bármi jót teszel a legkisebb testvéreddel is, azt mindig velem teszed.

Mikor Márton reggel felébredt, szilárd elhatározás született szívében:

- Nem akarok katona lenni, Jézus barátja vagyok. Nem kell a kard, a páncél, ami eddig védett. Nincs rá szükségem, mert tudom, hogy engem Jézus segít és erősít. Elmegyek és a szegényeket, árvákat, gyengéket fogom védeni.

Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől. Úgy gondolta, egyszerű remete életével tudja igazán szolgálni az Urat, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így "kénytelen volt" a püspökséget elvállalni.

Ettől kezdve Márton a nép szeretett és hűséges pásztora lett. Mindenki tisztelte és szerette. A Márton-napi lovaglás a köpenyét megosztó katonát idézi, a ludakkal történő ábrázolás a püspökség elől bujkáló szerzetes árulóira emlékeztet.

2010. november 8., hétfő

Rózsatündérek


(Forrás: Angry chiken)

Mamazon oldalán találtam ezt az aranyos megoldást. Ahogy ő is viccesen utal rá, nem volt itthon éppen rózsaszirmunk, főleg nem préselve. De az ötlet jó, úgy döntöttem megvalósítjuk. Már csak rózsaszirom kellett hozzá. Honnan is, honnan is...
A lopás bűn. Ugye. Isten szeme mindent lát, tehát akárhonnan csenek el szirmot, az előtte nem marad rejtve. Nosza, ne kelljen leskelődnie túlzottan, hazafelé a templomkerten át szoktunk jönni és kinéztem egy túlnyílt rózsát. És levettem (eufemizmus, hisz eltulajdonítottam) 4 db szirmot, valamint felszedtem a lehullottakat. Aztán a préselés és alkotás már nem is volt olyan izgalmas a fentiekhez képest. Nem tudom, mit szólna a Plébános úr, ha a fenti problémakört tálalnám neki.


A mi alkotásaink:







2010. november 6., szombat

Téli fagyi



Fadzsi.- ez Picúr egyik kedvenc szava. És egy esős délután nem akarta abbahagyni és csak hajtogatta. Nem hatotta meg, hogy most nem olyan az idő, meg folyik az orrod, meg egyéb szülős cuccok. Nekem meg más dolgom is lett volna, így fogtam egy papírt (egy politikai szórólap volt egyébként) és beleraktam egy zoknigombócot. Ezzel szaladgált és játékból nyalogatta. Én meg legalább folytathattam a dolgom. Ezek szerint vannak olyanok, akiknek a politika jó szórakozás.

2010. november 4., csütörtök

Óvodamúzeum

Néhány kép a már említett Óvodamúzeumból:

























És a legviccesebb kép, ilyen volt a régi óvodákban a wc :D:

2010. november 1., hétfő

Nyomozás egy mese után

Egyik előző bejegyzésemben már tettem említést arról, hogy nem is volt olyan egyszerű megtalálni a pillangós mesét. Hercule Poirot, a belga mesterdetektív szokta mondogatni, hogy majd a szürke agysejtek megteszik helyettünk a nehéz munkát, mon ami. Koszi Hercule! De aztán igaza lett.
Azon gondolkodtam, hogy hol olvastam ezt a mesét. És akkor beugrott. Kb. 2 éve voltunk Martonvásáron a Brunszvik kastélyban és a parkjában. Gyönyörű hely, érdemes elmenni. (Ezért is rakom a programajánlók közé ezt a bejegyzést) Amit szintén nem szabad kihagyni, az a parkban található Óvodamúzeum. Ott volt kifüggesztve ez a kis mese, a hozzá tartozó kis drótszínházzal. Még szerencse, hogy lefényképeztem, így Kópénak is elmesélhettem.