Nagy felfedezésem óta (
letöltöttem a mesejátékot) jártunk a könyvtárban és nagyot gondoltam. A képeskönyvek világából továbbevickélünk, így kivettem az Óz, a nagy varázslót (Frank Baum). Estéről, estére nyomonkövettük Dorothy-t és bandáját a csodabirodalomban. Kópé imádta, Picúr pedig egy "ne ÓÓÓÓz-t" felkiáltással adott hangot nemtetszésének, ugyanis kép nélkül neki még ez nem az igazi. Így neki mostanában inkább Apuci mesél esténként (főleg Boribont), én meg Kópé pedig izgatottan vártuk, hogyan kerül haza Kansas-be Dorothy és Toto, hogyan kap agyvelőt a Madárijesztő, szívet a Bádogember és bátorságot a gyáva Oroszlán.
A legérdekesebb a Bádog Favágó volt, aki mindig pityereg és ezért berozsdásodik. Nem is élhetünk nélküle:
Egy papírhengert feldaraboltam (alufólia volt korábban rajta). Madzagot kötöttem minden darabra és celluxszal felragasztottuk egy konzervdobozra. Aztán a papírhengereket bevontuk alufóliával. Kópé rajzolt arcot, cicit és köldököt. A cici felvetésnél közbevetettem, hogy a favágó fiú. Erre Kópé leugrott a székről, felhúzta a pólóját és biztosított, hogy a fiúknak is van cicijük. Én kérek elnézést.
1 megjegyzés:
Ez nagyon aranyos!
Megjegyzés küldése