2011. június 16., csütörtök

A macskaherceg kilencedik élete (Gimesi Dóra – Tóth Eszter)


Ha én filmet nézek, vagy könyvet olvasok, megszűnik körülöttem a világ. Ezért a moziban sikítok, ha megijedek- ezen persze sokan röhögnek- , a könyveket néha le kell raknom az ölembe, hogy tudatosítsam, hol is vagyok. Nem meglepő ezek után, hogy sírok egy mesén.

Véletlenül-ha van egyáltalán ilyen- akadtam bele ebbe a mesébe. Simogatta a lelkem a történet, mert szegedi vagyok én is, ha becsukom a szemem, bár messze van, de érzem a Tisza illatát. A mesében szereplő Szentháromság utcában van a gimnázium, ahová jártam. A Boszorkány-szigetre mindig is féltem bemenni.


"Van egy város a Tisza partján.
Illetve a Tisza és a Maros partján.
Egészen pontosan a Tisza és a Maros szögletében.
Úgy is hívják furcsabeszédű lakói: Szöged.
Idegenek, felnőttek, gyüttmöntek szemének épp olyan, mint a többi: ugyanolyan emberek szállnak le nap, mint nap a pályaudvarán, zötyögnek villamosain, rohannak, sietnek, fontoskodnak az utcáin, anélkül, hogy tudnák, hova is érkeztek, hol is zötyögnek, hol is fontoskodnak valójában.
Ezek a felnőttek, idegenek és gyüttmöntek sohasem hallottak a Móravárosi Manók Titkos Társaságáról, például. Soha sem láttak még tarjáni tízemeletesben fájós lábú óriást. Soha nem vették komolyan a Boszorkány-sziget nagyon is beszédes nevét, nem lestek meg tiszavirágot, és fogalmuk sincs, miről pletykáltak egy kora márciusi hajnalon a hajdanvolt hölgyekből lett gesztenyefák."

2011. június 15., szerda

Nyári naptár

Kópé már számolta a napokat, hogy mikor lesz a "hosszú szünet", most meg azt nézegeti, még mennyi van belőle. Van a falon egy Toy Storys naptár, de találtam színesebbet. Csináltunk is narancskarikás, esernyős limonádét. A naptár lapjai havonta tölthetőek le innen. 

julissamora.com

2011. június 14., kedd

Gyereksziget 2011.

Ha nem utálnám a tömeget...
Ha nem utálnám a tömeget, akkor biztos, hogy már januárban bevésném a naptáramba ennek a programnak az időpontját. De utálom. Ezért eszembe se jutott tömörülni. Na, de apró pontocska vagyok én a világegyetemben ahhoz, hogy megmondjam, mi legyen.
Úgyhogy vidáman indultunk piknikezni és bicajozni a Hajógyári szigetre vasárnap. Leesett az állunk a hömpölygő tömeg  láttán. Apuci viszont jól átlátta a helyzetet. Szerinte a tömeg nem oszlik el a szigeten, mert mindenki a Gyereksziget rendezvényre jött. A rendezvény központjánál végeláthatatlan sorok a népszerűbb helyszíneknél. És igen, igaza lett (7 év, az 7 év- mondta. Szerintetek kijavítottam? :D). A sziget többi részén észre sem lehetett venni, hogy most gigarendezvény van. Szerencsére. Így pihentünk, labdáztunk, kavicsoztunk, bringáztunk, piknikeztünk, ahogy terveztük. Aztán fél 6kor odamerészkedtünk. Gond nélkül feljutottunk a Túrórudi kalózhajóra, aztán az  egyik ugrálóvárra is.

Ha valakit nem rémiszt el a tömeg, akkor mindenképpen érdemes kinézni. Rengeteg program és sok-sok élmény várja a gyerekeket. (koncertek, kézműveskedés, állatsimogató stb- jobb, ha átböngészitek a programokat itt.)

2011. június 11., szombat

Beindultunk

http://ellencrimitrent.typepad.com/my_weblog/

Kópénak tegnap már nem volt ovi. Úgyhogy fagyit gyártottunk- összenyomkodott eperből, meg vanília pudingból-, és játszótereztünk, hőbörögtünk, hogy miért nincs strandidő, meg szétpakoltuk az összes fellelhető játékot a lakásban. Meg összevesztünk, meg kibékültünk, meg elpakoltunk, aztán építettünk várat. Néztük a növekedő paradicsomokat, locsoltunk, aztán kakukkfüvet és mentát ettünk és elnyaltuk a fagyit és hazajött Apuci. És nélkülem a család elment a TESCO-ba és én meg élveztem a csendet. Hosszú lesz a nyár.

2011. június 10., péntek

Hajstúdió

A BKV járműveivel utazni nemcsak felemelő élmény, de akár tanulmányútnak sem utolsó. Tegnap útban hazafelé,-én kissé fásultan, Picúr annál élénkebben- felszállt a buszra egy fiatalember, akinek oldalt majdnem kopaszra volt nyírva a haja, fenn, a feje tetején egy 5cm-es sávban hosszabb volt. Picúr felkiáltott:- A bácsinak kikopott a haja!!
Ezek után itthon csak fésűvel tépte a babák haját, meg Kópé fejét simogatta. Szerintem nézte, mit lehetne kihozni belőle.

2011. május 3., kedd

A, mint anyu


Már nagypályás anyáknapozónak tartom magam. Mosolyogtam is egy barátnőmön, akinek a fia most kiscsoportos és már előre majdnem sírt, ha az anyák napjára gondolt. Végülis én is sírtam az első évben. Meg a másodikban az anyák napján. Meg az évzárón. Meg akkor is, mikor megkaptam a Mikulás ünnepségről a felvételt (oda nem mehettek a szülők). De már túl vagyok a szentimentalizmuson.
Szóval mosolyogtam akkor is, mikor festettem a szempillám az ünnepség előtt. NEM vízálló festékkel, hisz nem úszni megyek, sírni meg ugye nem fogok.

Az ünnepség nagy vonalakban:
megérkezem
leülök egy kis székre, ahonnan jól látok. Látom a szekrényeket is, amire a gyerekek által készített portrék kerültek az anyukákról. Ó de szép vagyok a képen!
bejönnek a gyerekek: óóórgona ááága (Ó de szép)
kiosztják, a kis cetliket, amiken elolvashatjuk a saját gyerekünk miért gondolja azt, hogy az ő anyukája a legjobb a világon. Értitek! A legjobb!
És fel kellett olvasni. Vagyis kellett volna, mert én ott zokogtam karomban a fiammal. Lenke néni felolvasta helyettem.
aztán a vers- könnyek
helyreáll a lelki békém. Jönnek a játékok, a színezőset és táncolósat mi nyertük Kópéval. Úgy ropta a néptáncot, hogy majdnem sírtam.
Mondom, MAJDNEM! Elvégre nagypályás anyáknapozó vagyok.

2011. április 8., péntek

Gólyák és békák

Kép:ujasag.allatvilag.net

Az oviból hazafelé általában megállunk játszani a templomkertben. Kópé megtanított egy kis játékot nekem és Picúrnak. (Utóbbi aztán inkább kavicsokat rakosgatott, így csak én maradtam a csapatban.) Ezt igazából sokkal többen kellene játszani. Egy gyerek a gólya a többi a béka. A többi most csak én voltam. Békaugrásban kell menekülni a gólya elől. Persze épp brekegve próbáltam eliszkolni, mikor jött a Plébános, így minden méltóságomat elvesztve rebegtem egy dicsértessék-et. Láttam, hogy röhög, hiába fordult el.

Tehát a játék:
Gólya:- Volt-e itt az úr?
Békák:- Volt.
-Vitt-e valakit?
-Vitt.
-Kit?
-Sárit és Katit.
-Sirattátok-e?
-Sirattuk.
-Hogy?
-Így, úgy, amúgy. Szentkirályi kuttykurutty.

Amint vége a felelgetésnek, a gólya féllábon ugrálva, megpróbál elkapni egy ugrándozó békát. Ha sikerült, a békából gólya lesz és már ketten próbálják elkapkodni az ugrálókat.
Mivel Picúr nem játszott, így mi csak szerepet cseréltünk.

2011. április 6., szerda

Húsvétváró nyuszik

Minden évben megfogadom, hogy több húsvéti Praktika magazint nem veszek (meg karácsonyit se), mert van egy rakat, olyanok is, amikből még semmit sem készítettem el. Azokból is lehetne ötleteket meríteni. Észérvek vannak, nem kell keresnem. Mégis elcsábulok. Megvettem, mert tetszett a....meg tudom magyarázni.
De legalább fel tudok mutatni valamit! Megvarrtam a nyuszikat, amik szerepeltek az újságban. Persze rögtön kettőt, hogy ne legyen veszekedés. Igaz, lekicsinyítettem a szabásmintát, de így is jó lett.

2011. április 5., kedd

Bors néni - Kolibri Színház

Apuci évek óta mindenkinek azt mondja, 7 év van köztünk. Ha valamiben igaza van (nekem pedig nem- megesik az ilyen, ha nem is sokszor), felhívja a figyelmem, hogy 7 év, az 7 év.
Fogalmam sincs, honnan szedte, hogy 7 évvel idősebb nálam, hisz csak 5 és fél évvel, de ne veszekedjen az ember lánya a férjével, főleg ne ilyen témában. :D
Aztán nem olyan régen rájött a pontatlanságra és annyira próbálja észben tartani, hogy a szülinapomon 1 évvel többet mondott, mint a valóság. Azt hittem szívritmuszavarom van. Aztán megvigasztaltam magam, mert Kópéval színházba mentünk, Bors néni 80. születésnapját ünnepelni.

Gyerekkoromban csak a tévében láttam az előadást. Akkor még Dayka Margit játszotta Bors nénit. Nagyon tetszett. Így élőben is akkora élmény volt, hogy leírni nem nagyon lehet. Elég az hozzá, hogy végignézve a nézőtéren a szülők is fennhangon énekeltek, utánozták Titillát a macskát, lázasan próbálták elérni a holdat és a napot. Jövőre elvisszük rá Picúrt is, mert Kópé szerint ezt neki is látnia kell.

2011. április 2., szombat

Húsvéti dekoráció

-Örülök anya a Bádogembernek, de nem gondolod, hogy itt lenne az ideje foglalkozni a Húsvéttal?





Kartonból kivágtam a nyusziformákat. Filccel rajzoltunk szájat, fület, szemet és ragasztottunk rá piros orrot és vattapamacsot farkincának. Egy-egy csipesz lett a tappancsuk.

Nézd meg ezeket a dekorációs ötleteket is: répák papírból;
                                                                  nyuszik fakanálból;