2010. április 11., vasárnap

Költészet napja és a pizzaszelet tálcája

Tegnap az egyik barkácsáruház kerti bútor részlegén a hintaágyban pihentünk Kópéval, míg Apuci vásárolt (Picúrral). Megbeszéltük, hogy nekünk kellenek ezek a bútorok, majd Kópé felugrott és az egyik kerti szekrényhez ment és ajánlagatta nekem, hogy ez nagyon hasznos lenne. Olyan lelkes volt, majdnem megvettem :D. Aztán visszaült és megkérdeztem, van-e kedve holnap (azaz ma) bejönni velem a szavazófülkébe. Azt mondta, még átgondolja. Végülis annyira tetszett neki, hogy Apucival is bement, úgyhogy Kópé kétszer szavazott. Lelkesedése kicsit lanyhult, mikor rájött, hogy ennyi az egész, vége van.
Aztán rávettem, csináljunk valami érdekesebbet otthon. Nemcsak szavazunk, hanem a költészet napja is van, ezért gondoltam, csináljunk egy képet az egyik versről. A kép egy kis kartontálcából készült. Valamelyik nap ebben kaptam azt a szelet pizzát, ami épp akkor az életem mentette meg- legalábbis úgy éreztem akkor.

Nem is volt egyszerű, melyik verset válasszuk. Végül egy Weöres Sándor vers mellett döntöttünk (mint később kiderült, nem véglegesen):

Hold és felhő

Árok mellett
üszkös a fadereka,
üszkös a fadereka,
kikorhadt.
Felhő-cápa
úszik az egeken át,
űzi a hegyeken át
a Holdat.
Egyszer égig
fölmásznék,
mennyi cápát
horgásznék.
Föl ne mássz, mert
üszkös a fadereka,
üszkös a fadereka,
kikorhadt.




És festeni kezdtünk. Én nagyon leleksen cápát festettem az égre, meg korhadt fát is sikerült. Kópé eközben már egy teljes mezőt festett. Hallgattuk a Regélőt, meg Vitai Ildikó Varázstárdalait. Így Kópé eltért az eredeti tervtől, inkább állatkertet akart festeni, mert egyre több állatot juttattak eszébe a versek (dalok). Aztán már csak a színekkel játszott. Keverte a tálban és a kartonon is. Elővettem vattát és a ragadós festékbe nyomkodta Kópé a felhőutánzatokat. Ezért volt jó választás a pizzatálca, nagyon sokszor átfestette, mégsem ázott át a papír.
Legalább nem lesz lelkiismeretfurdalásom többé, ha a bevásárlás után megjutalmazom magam egy szelet pizzával, hisz kell a tálca az alkotásokhoz!

Nincsenek megjegyzések: