2010. február 9., kedd

Édes havazás

Vasárnap délután (délelőtt színhában volt Kópé) lementünk a cukrászdába. Halmozzuk az élvezeteket, színház is, cukrászda is. Gondoltam, ha lúd legyen kövér! Hogy én ne jussak az ilyen ludak sorsára,a süti után szánkózni is elmentünk. A közeli kis dombról számtalanszor lecsúsztunk.

Vitai Ildikó megzenésítette ezt a verset (imádom a lemezeit), ezt énekeltük:

Hajnal Anna: Szánkón

Húzza a szánkót hegynek fel,
szuszog a Jankó hegynek fel.
Siklik a szánkó hegyről le,
Ujjong a Jankó hegyről le!

De puha fehér dunna a hó!
Még felborulni is jaj de jó!
Vörös az orra, a füle ég,
szuszog a Jankó, de húzza még.


és hazudnék, ha azt mondanám nem volt jó Jankónak lenni.

A túlbuzgó szülőnek mi a jutalma? Egy zokogó gyerek, aki azt hüppögi, nem akar másnap oviba menni, mert itthon olyan jó, olyan jó dolgokat csinálunk.

Nincsenek megjegyzések: