Kalács és cápa

Azért az olyan megnyugtató, hogy Apuci jól ismer engem. Vett is egy kürtőskalácsot, hogy nehogy éhenhaljak hazáig. Velem mindig ez a baj, pár óránként meg kell etetni (a húgom is így működik;)), különben duzzogni kezdek. Sokszor Apuci hamarabb tudja, mi a baj, mint én. De ez már a történet vége lesz.

Az eső ellenére elindultunk cápát és pókot nézni. Nem titokzatoskodom tovább: A Páriszi Udvarban van egy kis üzlet (Hologram galéria), ahol hologramos képeket lehet vásárolni. Az egyik kirakatban egy óriás cápa tátja harapásra a száját, a másikban pedig egy pók próbál elkapni minket. Ezeket mutattuk meg Kópénak.






A kirakatban még megnéztünk néhány képet, egy boxolót, autókat, Supermant stb. Aztán sétáltunk a Dunaparton, szerencsére már nem esett. Aztán durcás lettem. A többit pedig már elmondtam.