Zenei ízlésem fejlesztése és karbantartása mostanában hagy némi kívánnivalót, felnőtt szemmel biztosan. Gyerekzenéket viszont elég sokat hallgatunk. Nem mindig sikerül az éppen aktuális ünnephez, évszakhoz kapcsolódót hallgatnunk, énekelnünk (utalnék itt a pár napja történt "Süss fel nap" esetre), de azért igyekszem.
Alapítottunk egy zenekart. Olyan kicsit, hogy csak ketten voltunk benne: én és Picúr. Már gondolkoztam is, milyen PR kampánnyal, botránysorozattal tehetnénk híressé magunkat. Pl.: Csörgős Picúr titkos élete: Valóban csak egy éves?; - de aztán inkább csak a ritmushangszerekre koncentráltam. Hallgattunk egy cd-t (Jeles napok 2.), az év első felének jeles napjaihoz kapcsolódó dalok vannak rajta. Tegnapelőtt Balázs nap volt, a balázsolásról is van rajta egy ének. Nem volt kéznél gyertya, meg Picúr ezt még nem értékelné úgysem. Úgyhogy csak zenéltünk, csörögtünk-zörögtünk. Nem találtam meg minden kis hangszert. Ahogy elkezdtük a koncertet, Picúr felállt és előhozta azt a kis bohócos csörgőt, amit én nem leltem sehol. Lehet, hogy elásta, mint kiskutya a csontot, hogy majd az ínséges időben előássa egy kis zenéléshez.
1 megjegyzés:
A Zebrás hangszer nagyon izgalmas, mi is gyakran játszunk egy oroszlános változattal. :)
Megjegyzés küldése